Az amerikai beutazási tilalommal összefüggésben Michael Roth azt mondta, hogy a magyar civil társadalomban csalódottság érzékelhető az uniós visszafogott reagálása miatt. A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap elemzése szerint energetikai kérdésekben Magyarország egyre inkább közeledik Oroszországhoz, az Európai Unió és az Egyesült Államok bosszúságára. A horvát INA oroszoknak tervezett eladása miatt Washington és Brüsszel riadókészültségben van. Az Oroszországot sújtó uniós szankciókat ellenző Magyarország a saját érdekeit követi, és egyre inkább Moszkva felé fordul, egyes elemzők szerint ez állhat a magas rangú magyar tisztségviselők ellen elrendelt amerikai beutazási tilalom hátterében is- írja a lap..
A Nyezaviszimaja Gazeta csütörtöki cikke szerint Magyarország magához ragadta a kezdeményezést a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatosan, de még kérdés, hogy a magyar vezetés továbbmegy-e a nyilatkozatoknál. A független orosz napilap által megkérdezett szakemberek úgy vélték, hogy az orosz gázt a tervek szerint Ukrajna elkerülésével Európába, így Magyarországra is eljuttató gázvezetékrendszer sorsa nem Budapesten, hanem Brüsszelben dől majd el.
A gáztörvény módosításával kapcsolatban a Rzeczpospolita lengyel napilap is véleménycikket közölt Jaroslaw Gizinski, a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztő tollából. A szerző úgy értékelte, hogy a Déli Áramlat építését elősegítő törvénymódosítás elfogadása Moszkvának örömet okozott, ám egyúttal kiváltotta az Európai Unió és az Egyesült Államok neheztelését. Elemzői véleményekre hivatkozva a cikkíró szintén arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai beutazási tilalom "egy utolsó intés volt, hogy Magyarország ne vállalja a Gazprom trójai lovának szerepét."
Az Il Venerdi, a La Repubblica című balközép olasz napilap magazinújságja erősen fogalmaz: a magyarországi ellenzéket és az internetes szabadságot lépésről lépésre felszámoló magyar kormányfő politikáját Rákosi Mátyás "szalámitaktikájához" hasonlította. A cikk nehezményezi, hogy Angela Merkel német kancellár és Európa is hallgat az internetadóról, kivéve Neeli Kroes volt európai digitális biztost. "Komolyan Obama Amerikája lép és emeli fel a szavát" - írja a lap közép-európai tudósítója.
A francia balliberális Le Monde Durvul a hangnem Magyarország és az Egyesült Államok között címmel közölt tudósítást honlapján. Joelle Stolz tudósító ír arról is, hogy a magyar adóhatóság elnöke, Vida Ildikó az őt érintő amerikai tilalom kapcsán rosszindulatú vádaskodásról beszél, és tagadja, hogy köze lenne bármiféle korrupciós ügyhöz. A szervezet hírnevét pedig a Horváth András volt adóhatósági munkatárs által 2013 novemberében kirobbantott botrány már alaposan megtépázta. A francia lap cikkírója kiemeli: ahelyett, hogy gratuláltak volna a civil kurázsihoz a nyilvánosságra hozott csalások miatt, a volt adóellenőr támadások áldozata lett. "Az ő viszontagsága is meggyőzte Washingtont, hogy semmilyen segítséget nem kaphat Budapesttől" a Bunge amerikai vállalat ügyében, amely arra tett panaszt, hogy magyarországi konkurensei csúszópénzért cserében nem fizettek áfát.