Az önkormányzat az iskola épületét 2011-ben ingyen a görög katolikus egyháznak adta, egyidejűleg pedig megszüntette a telepi gyerekeket a város más részein található iskolákba utaztató buszt. Az ítélet szerint a telepen jelenleg működő iskola új első osztályt nem indíthat, a már oda járó diákok azonban folytathatják tanulmányaikat.
Az iskolát a szegregált oktatás gyakorlata miatt 2007-ben - a most zárult perben felperesként fellépő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány nyomására - bezáratta az akkor MSZP-s vezetésű önkormányzat, ezután indították el az iskolabuszt. 2010-ben a fideszes városvezetés újranyitotta a telepi iskolát és pénzhiányra hivatkozva leállította az iskolabuszt, pedig az üzemeltetés költségeit átvállalta volna a Roma Oktatási Alap.
A perben tavaly Balog Zoltán is tanúskodott az alperesek mellett. Az emberi erőforrások minisztere fontosnak nevezte, hogy a gyerekek saját környezetükben - vagyis a nyíregyházi cigánytelepen - kezdjék meg tanulmányaikat, és "ne idegen környezetben, hosszú buszozással". Balog úgy érvelt, a gyerekeket "szeretetteljes viszonyban öntudatra nevelik, roma identitásukat erősítik”, és "ezzel az önbizalommal felvértezve lehet kiengedni őket később a tágabb környezetbe, ahol bántás, negatív indulatok érhetik őket". A tárca az ítéletre úgy reagált, a magyar kormány elítéli a szegregációt, de szerintük a döntés miatt több olyan gyermek eshet el "a kiemelkedő minőségű oktatástól", akinek korábban erre esélye sem volt.
