Több ezer pedagógus és munkavállaló veszítheti el munkahelyét, ha a 2015-ös költségvetési javaslat alapján változik meg a nem állami és nem egyházi oktatási intézmények finanszírozása - véli az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME). A szervezet szerint a források csökkentése sok intézménynél a végleges ellehetetlenülést eredményezné.
Megírtuk, a költségvetési tervek szerint az állam a jövő évtől az alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok bérének csak 75 százalékát, a magániskolákban dolgozók esetében csupán 30 százalékát állja majd, miközben a köznevelési törvény értelmében az azokban dolgozó pedagógusok bérét is fokozatosan emelni kell. Vagyis nem kaphatnak kevesebbet, mint az állami vagy egyházi iskolákban dolgozó kollégáik, hiszen a magán- és alapítványi iskolák jelenleg is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint állami és egyházi társaik.
Az alapítványi iskolák zöme egyáltalán nem a gazdag elit gyermekeinek iskolája. Ezek az intézmények az AME szerint "hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetőségei". A 2013-as adatok szerint több mint 232 ezer diák tanul 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézményben.
A teljes oktatási büdzsén óriásit vág vissza az Orbán-kormány. 2014-hez képest reálértéken mintegy 10 százalékkal csökken a finanszírozás, ezen belül a legnagyobb megszorítást a középfokú oktatás szenvedi majd el: az idei évhez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökken a középiskolákra szánt állami pénz. Mivel azonban jövőre is folytatódik az életpályamodellhez kötött tanári béremelés, a közoktatási szakszervezetek és szakértők szerint is egyértelmű: vagy nem elegendő a tervezett összeg vagy tömeges iskolabezárásra lehet számítani az állami iskolák körében is. Orbán Viktor nyilatkozatai azt is valószínűsítik, hogy főleg a gimnáziumok esnek áldozatul a "reformnak". A miniszterelnök ugyanis inkább a szakképzést erősítené az érettségit adó képzések rovására.
A költségvetés azonban a teljes ágazatot ellehetetleníti: az önkormányzati fenntartású alap- és középfokú iskolák 2013-as államosítása után a 3000 fősnél nagyobb települések esetében az iskolák működtetési költségei - közműdíjak, karbantartás, technikai személyzet bére - továbbra is az önkormányzatokat terhelik. Ennek ellenére idén is jelentős helyi adóbevételeket vonnak el az önkormányzatoktól.
Mindezek ellenére a köznevelési államtitkár arról beszélt: jövőre 8 százalékkal nőnek majd a köznevelési kiadások. Csakhogy Czunyiné Bertalan Judit valójában azokat az európai uniós forrásokat is beszámolta, amelyeket beruházásokra, fejlesztésekre lehet fordítani, de fenntartásra, működtetésre nem. Az államtitkár továbbá cáfolta, hogy felére csökkentenék a gimnáziumi keretszámokat. Szerinte középfokú oktatásra az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot fordítanak.
Az Európai Bizottság frissen hivatalba lépett oktatási biztosa, Navracsics Tibor szerint miközben a bizottság elfogadja a költségvetési konszolidáció fontosságát, az oktatási rendszerek nem lehetnek ennek kárvallottjai.