felsőoktatás;kancellárok;

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem kapott kancellárt, talán mert az új intézményvezetők más szolgálatra szerződtek FOTÓ: NÉPSZA

- Nincs elég Fidesz-közeli kancellár

Csak 21 állami fenntartású felsőoktatási intézmény élére nevezett ki Orbán Viktor kancellárokat, akiknek feladata, hogy a kormány meghosszabbított karjaként gazdaságilag kézben tartsák az egyetemeket. Hiába húzódott el két hónappal a pályáztatás, nyolc intézmény élére így sem találtak megfelelő embert. Vélhetően nem is volt egyszerű megtalálni azokat a személyeket, akik a pályázati feltételeknek is megfelelnek és még a Fidesz-elnöke is megbízik bennük.

Többségében a Fideszhez, a Fidesz-adminisztrációhoz, illetve Fidesz-közeli cégekhez köthető személyeket nevezett ki Orbán Viktor kormányfő kancellárnak a felsőoktatási intézmények élére. Mindez a Balog Zoltán által pénteken bemutatott névsorból, illetve a kormany.hu-ra feltöltött életrajzokból derül ki. Az emberi erőforrások minisztere 21 állami fenntartású intézmény kancellári pályázatának győztesét ismertette és bejelentette azt is, hogy nyolc helyre nem találtak alkalmas jelöltet a pályázók között, így az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az Eötvös József Főiskola és a Kecskeméti Főiskola kancellári tisztségére új pályázatokat írnak ki.

A most kinevezettek november 15-én kezdik meg a munkát, megbízatásuk három évre szól. A pályázaton való részvétel feltétele volt a felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlat és a felsőfokú végzettség. További feltétel a vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatása, a magyar állampolgárság, a cselekvőképesség, és a büntetlen előélet.

Mint ismert, a kancellári rendszer bevezetésével szétválasztják az egyetemek szakmai és gazdasági irányítását. A rektorok maradnak az egyetemek szakmai-oktatási vezetői, míg a kancellárok az állami fenntartó gazdasági érdekeit képviselik, minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyek az intézmények költségvetését érintik. A felsőoktatási törvény nyári módosítása megszüntette az egyetemeken és a főiskolákon a gazdasági főigazgatói posztot, amelyre a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki szakembereket. Így ezután csak a miniszterelnök által kinevezett kancellárok irányíthatják majd az intézmények gazdálkodását, működtetését, igaz, maguk alárendeltségébe gazdasági vezetőket nevezhetnek majd ki. A kancellárok ezen felül munkáltatói jogokat is gyakorolnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad; a rektort a szenátusok jelölhetik a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá. Mivel azonban az összes szakmai döntésnek - például az intézményi struktúra átalakítása, egy-egy képzés, kutatás finanszírozása - költségvetési vonzata van, így a kormányfő által kinevezett kancellár nélkül a rektorok alig mozdulhatnak majd.

Ugyan nyolc intézmény esetében nem döntöttek a kancellár személyéről, nem mondható, hogy meglepetést keltett: többnyire a kormánypárthoz kötődő személyeket nevezett ki a kormányfő. Ezt maga Orbán Viktor előlegezte meg, amikor júliusban - a pályáztatás lezárulta előtt - a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog megbízni a feladattal. Ennek megfelelően a pénteken ismertetett személyek kiválasztásánál a legfőbb szempont a politikai megfelelés lehetett.

Nehezen indokolható például, hogy miért Mihályi Máté Győzőt nevezte ki a miniszterelnök a világhírű rehabilitációs intézményből megalakult Pető András Főiskola kancellárjává, hiszen a 35 éves Mihályi - életrajza szerint - idén szerzett közgazdász diplomát. Korábbi munkahelyei alapján elsősorban az útépítéshez és az autópályákhoz ért, hiszen legutóbb a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél, előtte az Állami Autópályakezelő Zrt.-nél, korábban a Kisalföld Autópálya Mérnöki és Szolgáltató Zrt.-nél, még korábban pedig az EuroAszfalt Kft.-nél és ennek anyacégénél a Betonút Zrt.-nél dolgozott. Hogy az ezeket megelőző K&H-s munkahelyének köze van-e a Kulcsár-ügyhöz, nem tudni.

Eminens fideszes ejtőernyősnek számít Szentendre korábbi kormánypárti polgármestere, Dietz Ferenc, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodását felügyeli majd. Dietz nyolcéves - 2006-2014 közötti - polgármesterségének egyik legérdekesebb epizódja az volt, amikor 2012-ben egy hazai kereskedelmi bank által kilenc hónapra delegált alpolgármester felelt a város gazdálkodásáért. Minderre az origo.hu hívta fel a figyelmet, ahogy arra is: 2012 februárjában Dietz azzal indokolta a külső szakember megbízását, hogy Szentendrén ugyan semmivel sem rosszabb a pénzügyi helyzet, mint bármelyik más önkormányzatnál, de mivel nagyobb volumenű intézkedésekre van szükség, a város számláját, illetve 2,5 milliárd forint értékű kötvényét kezelő Raiffeisen Bankkal közösen az a döntés született, hogy egy gazdálkodásban jártas profi szakember irányításával reorganizációs tervet kell kidolgozni, illetve végrehajtani. Vagyis a BGF élére állított felsőoktatási kancellár polgármesterként még "profi szakemberre" szorult.

Nem feltétlenül gazdasági ismeretei miatt szolgált rá Orbán bizalmára Borbás Zoltán sem, aki a Kaposvári Egyetem kancellárja lesz. Az állatorvos Borbás életrajza szerint 2010-13 között az Országgyűlés Hivatalának munkatársa volt, mint a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának kabinettitkára. Életrajzából az is kiderül, hogy 2006-10 között tagja volt Komárom-Esztergom megyei közgyűlésnek, és ezt megelőzően a Fidesz megyei gazda-, illetve falusi tagozatát is ő vezette. Kétségtelen, hogy állatorvosként nagyon sok helyen dolgozott és egy mezőgazdasági szakközépiskola tangazdaság-, illetve tanüzem vezetője is volt, ez azonban nem biztos, hogy alkalmassá teszi arra, hogy egy felsőoktatási intézmény gazdasági ügyeit átlássa. Érdekesség, hogy a sonline.hu már szeptember elején tudni vélte, hogy a Kaposvári Egyetemre Borbás kerül majd.

Az egri Eszterházy Károly Főiskolára a statisztikus és villamosmérnöki képzettségű Csathó Csaba József kerül kancellárnak. Ő 1994-1998 között önkormányzati képviselő volt a városban, az előző ciklusban pedig ugyancsak Fidesz-KDNP-s képviselőként Eger város költségvetési és gazdálkodási bizottságát vezette.

A lengyel filológus Nagy Zsombor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kancellárja lesz, kérdés, e posztot, az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának egyházi és NKÖM referenseként érdemelte-e ki, vagy a református lelkészekről és a református egyház, illetve az elnyomatás koráról írott publikációival. Legérdekesebb eddigi állása az volt, amikor 2006-2007 között ugyancsak a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott - pontosabban annak rendelkezési állományában volt. Ő ugyanakkor már ismeri az intézményt, ahol kancellár lesz; ugyanis a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen előbb tanulmányi igazgató volt, majd 2011-től az egyetem (akkor még más funkciót takaró) kancellári feladatait látta el.

A legnagyobbat a most kinevezett kancellárok közül minden bizonnyal Filep Bálint ugrotta a ranglétrán. A Széchenyi István Egyetem rektori titkárságvezetője lett ugyanis a győri intézmény kancellárja. Igaz, Filep is jól ismeri az egyetemet, hiszen 2005-2010 között a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület elnöke volt, 2002-2005 között pedig az egyetem HÖK-elnöke. Az előző években az Aditus Zrt., regionális igazgatójaként is dolgozott. Beszámoltunk róla, hogy az Aditus Zrt. -, amely úgy hirdette magát, hogy "egy kis budapesti vállalkozásból az elmúlt hét esztendő alatt mára az önkormányzati szektor országosan piacvezető EU-pályázatíró és projektmenedzselő vállalkozásává nőtte ki magát” - olyan szerződést írt alá Vattamány Zsolt fideszes erzsébetvárosi polgármesterrel 2011. április 5-én, amely szerint az Aditus egy éven át jogosult havi nettó 180 ezer forint megbízási díjra - függetlenül az elvégzendő munka mennyiségétől. Az Aditus Zrt. 2007 végi megalakulásánál Gál András Levente volt államtitkár működött közre ügyvédként. Az Aditus vezérigazgatója - egyben a cég egyik részvényese - pedig Gombi Attila, aki korábban a Fidesz kispesti önkormányzati frakcióvezetője volt.

Monszpart Zsolt György a Fővárosi Vízművek Zrt., üzletfejlesztési igazgatói posztjáról érkezik az Óbudai Egyetem élére. Előtte 2011-2013 között a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep Kft., általános ügyvezető igazgató-helyettese, 2010-2011 között pedig a MÁV-Start Zrt., vezérigazgatója volt. A stockholmi magyar nagykövetséget is többször megjáró egykori külkereskedőről valóban elmondható: minden volt már, de egyetemi kancellár még nem.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete többszörös elnökének senki nem kérdőjelezi meg szakmai alkalmasságát. Hogy azonban miért pont Szász Károlyra esett Orbán választása, amikor kinevezte a Semmelweis Egyetem (SE) kancellárjává, azt nem tudni. Hiszen nyilvánvaló, Szásznak banki és pénzügyi múltja ellenére is jó idejébe telik, amíg megismeri az egyetem gazdálkodását, az SE-n pedig nem egy kiváló gazdasági szakember is dolgozik, akiknek nem lenne szükségük "felkészülési időre".

Az SE-től nemrég elválasztott Testnevelési Egyetem kancellárja eközben Genzwein Ferenc lett. Sporthoz való kötöttsége és gazdasági ismeretei nem kérdőjelezhetőek meg, hiszen például 1986-1990 között a Vasas SC szakosztályvezető és technikai vezetője is volt, legutóbb pedig a Vecsés focicsapatának volt a vezetője. Sörgyárosként és szállodaigazgatóként is ismert. Megbízatásában azonban lehet, hogy szerepet játszott az is, hogy a felcsúti Puskás Akadémia Pénzügyi Tanácsadó Testületének vezetője is volt a közelmúltban.

Elvárt kényelmi felszerelések
Az uniós pályázatok felől érkezett a kancellári posztra Barta-Eke Gyula.
Ő 1998-2002 Ózd város alpolgármestereként is dolgozott, ám a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem újdonsült kancellárja a mostani kormányváltáskor megszűnt MAG-Magyar Gazdaságfejlesztő Központ Zrt. vezérigazgatója volt 2010 és 2014 között. Hogy e cég élén miként "takarékoskodott", azt mutatja, megbízása után egy évvel a MAG közbeszerzést írt ki - mint a Vastagbőr blog beszámolt róla - gyorsított tárgyalásos úton 29 darab, és opcionálisan további 13 darab "új vagy 1 évesnél nem régebbi, és 15 ezer km-nél nem többet futott, Magyarországon forgalomba helyezett" személygépkocsira garanciális- és általános karbantartási szolgáltatással együtt, nettó 300 millió forint értékben. A 29 autóból 22 alsó-közép kategóriás, 7 pedig felső-közép kategóriás. A plusz 13 kocsit a szerződéskötéstől számított 15 hónapon belül hívhatták le igény esetén.



Eredményes pályázatok

 

Intézmény

Kancellár

1.

Budapesti Corvinus Egyetem

Dr. Pavlik Lívia

2.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Barta-Eke Gyula

3.

Debreceni Egyetem

Dr. Bács Zoltán

4.

Kaposvári Egyetem

Dr. Borbás Zoltán

5.

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Rakonczai Éva

6.

Miskolci Egyetem

Dr. Deák Csaba

7.

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Dr. Nagy Zsombor

8.

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Dr. Dinnyés Álmos

9.

Óbudai Egyetem

Monszpart Zsolt

10.

Semmelweis Egyetem

Dr. Szász Károly

11.

Szent István Egyetem

Figler Kálmán

12.

Széchenyi István Egyetem

Dr. Filep Bálint

13.

Testnevelési Egyetem

Dr. Genzwein Ferenc

14.

Budapesti Gazdasági Főiskola

Dr. Dietz Ferenc

15.

Dunaújvárosi Főiskola

Mészáros Virág

16.

Eszterházy Károly Főiskola, Eger

Csathó Csaba József

17.

Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös

Szentgyörgyvölgyi László

18.

Magyar Táncművészeti Főiskola

Antal József

19.

Nyíregyházi Főiskola

Kvantz József

20.

Pető András Főiskola

Mihályi Máté Győző

21.

Szolnoki Főiskola

Varga Csaba

Eredménytelen pályázatok

 

Intézmény

1.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

2.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

3.

Színház- és Filmművészeti Egyetem

4.

Pannon Egyetem, Veszprém

5.

Pécsi Tudományegyetem

6.

Szegedi Tudományegyetem

7.

Eötvös József Főiskola, Baja

8.

Kecskeméti Főiskola

"A közfelháborodás napja" - így nevezték el november 17-ét, az internetadó végszavazásának korábbi időpontját a Facebookon szerveződő civilek. Aznap este ugyanis mindenképpen utcára vonulnak, hogy megmutassák, nem dőlnek be a nemzeti konzultációról szóló kommunikációs trükknek. A rendőrség közben sajátos magyarázatot adott arra, hogy az első tüntetésen a Fidesz-székháznál miért nem tudták megakadályozni a rendbontást: állításuk szerint ott sem voltak.