Az Alaptörvény tartalmazza, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő! A történet főszereplője – nevezzük Kiril úrnak - ezt el is hitte! Ő ugyanis egy csalás áldozatává vált, ezért ügyvédei javaslatára, a büntető eljáráson túl, több polgári peres eljárást is kezdeményezett. Az eljárások befejeződtek, és a bíróság jogerős döntése értelmében Kiril úr nyert 40 millió forintot, de a másik polgári peres eljárásban, veszített 3 milliót! A lehető legegyszerűbben gondolkodó ember is ki tudja számolni, hogy Kiril úr 37 millió forintot nyert!
És jött az első meglepetés: a bíróság kijelölt egy végrehajtót Kiril úr javára 40 millió Ft végrehajtására és Kiril úr ellen 3 millió forintot illetően. De ugyanazt a végrehajtót bízta meg mindkét üggyel. Nem számít az érdekütközés, nem számít az összeférhetetlenség. A végrehajtó Kiril úr érdekében semmilyen eredményt nem tudott, vagy nem akart felmutatni, majd folytatta az eljárást Kiril úr tartozásával, rendőrökkel ment a végrehajtó Kiril úr parkolójába, és megkísérelte a végrehajtási joggal terhelt autóját lefoglalni. Na de az autót nem találták meg.
A végrehajtó „zártörés” miatt feljelentést tett, bár az autó ott volt, de egy másik parkolóhelyen. A végrehajtó figyelmen kívül hagyta, hogy egy társasházban célszerű a közös képviselővel egyeztetni. Csak úgy mellesleg kérdezzük: melyik az a jogszabály, mely lehetővé teszi a végrehajtónak, hogy egy társasházba, a tulajdonosok hozzájárulása nélkül, vagy a képviseletükben eljáró közös képviselő engedélye nélkül behatoljon rendőri kísérettel, egy végrehajtási ügyben? Volt határozatuk házkutatásról? Természetesen nem!
A végrehajtó tevékenysége során a 40 millió forintból egy fillért sem szedett be, Kiril úr érthetően kíváncsi volt, és többszöri írásos megkeresésében kérdezte is, hogy a végrehajtás miért volt eredménytelen? Miért kellett 420 ezer forintot befizetnie egy eredménytelen eljárásra? Miért kell a költségeket neki állnia - a javára és rovására - folytatott végrehajtási eljárásban egyaránt? A végrehajtó érthetetlen módon egyetlen egy megkeresésre sem válaszolt, és nem adott semmilyen magyarázatot.
De a megkereséseket követően azonnal, hatalmas lendületet vett a végrehajtási eljárás: de nem ám Kiril úr javára, hanem Kiril úr rovására. A végrehajtó a 3 millió forintos végrehajtás ügyében példátlan aktivitást mutatott, és Kiril úr minden ingó és ingatlan vagyonára rátette a végrehajtási jogot. Ez hozzávetőlegesen 400 millió forint vagyont érintett. Mi ebből a tanulság? Ne merjük a végrehajtót számon kérni, mert bosszút áll.
Kiril úr sem tudta a válaszokat, ezért a Magyar Bírósági Végrehajtó kamarához fordult, de hónapok elteltével sem méltatták válaszra. De a történetnek még itt sincs vége. Ugyanis Kiril úr kifizette a 3.000.000 Ft tartozását, de ez sajnos a végrehajtónak ez nem volt elég, azóta is, változatlanul és töretlenül követeli az általa meghatározott „plusz költségeket” , és így a végrehajtási jog rajta maradt Kiril úr teljes 400 milliós vagyonán. Hol is élünk?
