Bár az idei évből hátravan még két hónap, de mert a nyári nagy idegenforgalmi idény befejeződött, hozzávetőlegesen számot adhatunk a turistaforgalom alakulásáról. Ehhez kértük segítségül dr. Balogh György ezredest, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának helyettesét.
— A múlt évihez viszonyítva, mit mutat a mérleg, nőtt, vagy csökkent a hozzánk érkezett vendégek száma?
Amikor az idegenforgalomról beszélünk, két fő kategóriába soroljuk a hozzánk érkezőket. Egyik a rubel-, a másik pedig a konvertibilis elszámolású forgalom. De az utóbbi esetben külön számoljuk a jugoszlávokat, összességében idén többen keresték fel hazánkat, mint 1982-ben. A rubelelszámolású forgalomban tavaly 4 millió vendégünk volt. A konvertibilis elszámolású országokból érkezők száma az idén is meghaladta a 2 milliót.
— Mi, magyarok is többen utaztunk külföldre, mint tavaly?
— Igen. A szocialista országokat a múlt évi 2 millió helyett az idén majdnem 2,5 millióan, a tőkés országokat pedig 341 ezer helyett 383 ezren keresték fel.
— Az utazási kedv növekedett, a lehetőségek bővültek. De amint azt a korábbi évek tapasztalatai is mutatták, sajnos, nem mindenki turisztikai céllal utazik. Ez természetesen vonatkozik a külföldiekre éppen úgy, mint a magyarokra. Javult-e a helyzet a vám- és deviza- jogszabályok megtartásával kapcsolatban?
Régen elmúlt a nylonharisnya- és lényegében a kvarcóra csempészet divatja is. De helyükbe lépett a nagy értéket képviselő számítógép, hi-fi- és videóberendezések behozatala. A csempészkedés csökkent, és ezzel egyenes arányban megnőtt a befizetett vámösszeg. A napjainkban slágernek számító berendezések illegális behozatala rendkívül kockázatos. Nehéz elrejteni, és ha a csempészkedési kísérlet a vámellenőrzés során lelepleződik, a lefoglalt értékes berendezéseket a bíróság elkobozza, és az ügyeskedőket vámbűntett miatt el is ítélik.
- Mi történik azokkal akiknek valamilyen módon mégis sikerül illegálisan behozni, mondjuk egy 80—100 ezer forint belföldi értékű képmagnót, és a bűncselekményre később derül fény?
— Ugyanazok a következmények sújtják a törvénysértőket, mintha a határon leplezték volna le. Sőt, ha értékesítették a becsempészett holmit, akkor a vásárló ellen is eljárás indul vámorgazdaság miatt.
— Ezek szerint a legálisan behozott műszaki berendezések annyira értékesek, hogy még a vám megfizetésével együtt is érdemes üzletelni velük, mert bőséges haszonnal adhatják tovább?
— Valóban ez a helyzet. Azonban enyhén szólva érthetetlennek találjuk, hogy azok, akik a hivatalosan kiváltott valutából három, esetleg négy hetet is külföldön töltenek, miből vásárolnak számítógépet, vagy hasonló műszaki berendezést, hiszen a technikailag legfejlettebb országokban sem adják ingyen ezeket a cikkeket. Így aztán teljesen érthető, hogy a jogszabályok megsértései között első helyen áll a konvertibilis valuta külföldre történő kivitelének kísérlete. Mindenki előtt ismeretes, hogy magyar állampolgár külön engedély nélkül kétezer forintnál nagyobb értékű valutát nem tarthat magánál, és nem is vihet külföldre. A törvény megszegői magánszemélyektől, a hivatalos árfolyamnál magasabb összegért vásárolják a valutát, és azzal próbálkoznak ügyeskedni.
— A külföldi csempészkedők körében mi most a sláger?
— A jogsértésre hajlamos külföldiek közül néhányan nagy értékben — sokszor több kiló — aranyat hoznak be az országba, s a csempészárut, magyarok közreműködésével, értékesítik forintért. A pénzt a vámellenőrzés kijátszásával próbálják kivinni, vagy egy részét itt költik el. Egyebek között ezt bizonyítja, hogy idén a tőkés országokból érkezett vendégek, személyenként átlagosan csak 3159 forintnak megfelelő valutát váltottak be. Eléggé nehéz elképzelni, hogy ebből két-három, esetleg négy hétig is megéltek. Kétségtelen, hogy a konvertibilis valutával rendelkezők a nyugati árakhoz képest viszonylag előnyös anyagi feltételekkel üdülnek Magyarországon, de azért annyira mégsem alacsonyak az áraink, hogy háromezer forint elég lenne. Csak a szálloda átlagosan személyenként naponta legalább ezer forintba kerül. De ha a kempingben töltik el az üdülésre szánt időt, azért is fizetni kell. Arról nem is szólva, hogy a fodrásztól kezdve a legkülönbözőbb szolgáltatásokat is igénybe veszik, és étkeznek is. A háromezer forint csak akkor elegendő, ha illegálisan váltanak be valutát, vagy engedély nélkül adnak el különböző műszaki cikkeket, esetleg magyar ismerőseiktől kapnak kölcsön pénzt, amit később külföldön valutában fizetnek vissza. De az utóbbi ügyletbe keveredők a forintkiajánlás vétségét vagy bűntettét követik el.
Népszava 1983. november 3.