Csak múlt pénteken, október 31-én, öt atomerőmű felett repkedtek drónok: Penlyben, Flamanville-ben, Saint-Laurent-des-Eaux-ban, Dampierre-en-Burlyben és Fessenheimben is felülről pásztázták a nukleáris létesítményeket – közölte az AFP.
Az értesülést azonban nem kívánta kommentálni sem a belügyminisztérium, sem a rendőrség, sem pedig az EDF áramszolgáltató.
Csütörtökön este, 21 óra körül a Penly létesítmény felett szálldosott egy rejtelmes, pilóta nélküli szerkezet. Ezt aztán az EDF és a párizsi belügyminisztérium is megerősítette, sőt, kiderült, távolról sem az első esetről volt szó.
Először október 5-én fedeztek fel drónt Franciaország keleti részén, a Rhone-vidékén található Crey-Malville-i atomerőműnél. Akkor azonban nem tulajdonítottak nagyobb ügyet ennek, mivel már nem működő létesítményről van szó.
Október 13-tól azonban egyre sűrűsödtek ezek az esetek. 13-tól 20-ig az egész országból jelentették, hogy gyanús égi szerkezetek jelentek meg a magasban.
Bizonyos településekről több bejelentést is tettek, köztük a Bordeaux közelében fekvő Blayais-ből, a Champagne-Ardenne régióban található Nogent-sur-Seine-ből, a német határ közeléből, Cattenom városából, a belga határszakasz környékéről, Choozból, Gravelinesből, továbbá a Le Bugueyből (Rhone-Alpes régió).
Az Areva nukleáris technológiai konszern a Le Monde megkeresésére azt közölte, egyetlen alkalommal sem jelentettek veszélyt ezek a szerkezetek.
Az EDF ugyanakkor feljelentést tett. Bernard Cazeneuve belügyminiszter bejelentette, intézkedéseket hoznak, hogy felderítsék, honnan származnak a drónok. Egyben elrendelte „semlegesítésüket”. A Figaro szerint ez a szerkezetek lelövését jelenti.
A hatóságok számára új kihívást jelentenek ezek az esetek. Még sosem kellett hasonló ügyben nyomozni. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint egy gyilkosságot is könnyebb felderíteni, mert ott legalább találnak nyomokat.
Az illetékesek mindenesetre folyamatosan próbálják nyugtatgatni a közvéleményt, nincs ok aggodalomra. A francia légierő szóvivője, Jean-Pascal Breton parancsnok szerint nem szabad túlbecsülni a drónok jelentőségét. „Nagyon kis szerkezetekről van szó, amolyan minidrónokról” – közölte.
Egyes feltételezések szerint a Greenpeace állhat a drónkampány mögött, aktivistái ezzel a nem éppen mindennapi módszerrel próbálják felhívni a figyelmet a nukleáris energia veszélyeire.
A környezetvédők azonban a Le Monde hasábjain visszautasították a vádakat, azt közölték, semmi közük mindehhez, ugyanakkor megjegyezték, az eddigi esetek alapján minden jel arra vall, hogy rendkívül kiterjedt „hadjáratról” van szó.
A Le Figaróban a Greenpeace egyik megszólalója az EDF-et és a hatóságokat illette éles bírálatokkal amiatt, mert eddig egyetlen drónt sem voltak képesek befogni.
A hatóságok magabiztos kijelentései ellenére a lakosság aggodalommal olvassa az újabb és újabb drónok megjelenéséről szóló híreket.
Amíg nem derül ki, hogy néhány aktivista ártalmatlan csínytevése mindez, addig nem zárható ki, hogy terroristák újfajta hadviselésre készülnek.
Több százra tehető azon franciák száma, akik a szíriai hadszíntérre utaztak, hogy a szélsőséges dzsihadisták, az Iszlám Állam (IS) fegyveresei oldalán harcoljanak.
A hazatérő szélsőségesek különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra. A félelem az átlagosnál azért is nagyobb Franciaországban, mert a lakosság 5-10 százaléka muzulmán, illetve itt él a legnagyobb iszlamista közösség Európa államai közül.
A legtöbben algériai gyökerekkel rendelkeznek, második helyen a marokkóiak állnak, de sok a tunéziai származású bevándorló is. A közel-keleti kontingens nem annyira jelentős ugyan, de az algériaiak közül több szalafistát azonosítottak a hatóságok.
Nadine Schneider, a Burestop nevű nukleáris erőművek építését ellenző szervezet szóvivője a Figarónak elmondta, egyre nyugtalanítóbbak a drónok megjelenéséről szóló hírek.
Hasonlóképpen látja a Sortir du nucléaire szervezet is, amely kizártnak tartja, hogy a kampány mögött atomenergia ellenes aktivistákat kell keresni.
Különösen aggasztónak tartják, hogy a drónok bevetését jól megszervezték, ami azt jelzi, komoly apparátus állhat az egész kampány mögött.
Egy másik környezetvédő szervezet illetékese, Robins des Bois rámutatott arra, hogy az atomerőművek építésénél még nem vehették figyelembe az ilyen jellegű fenyegetéseket.
Franciaországban a nukleáris létesítményeket védik a törvények az illetéktelen betolakodóktól: öt kilométeres repülési tilalmi zóna van az objektumok körül, illetve felettük csak ezer méternél magasabban repülhetnek el. Aki megszegi ezt az előírást, 75 ezer euróval sújthatják.
A drónokhoz könnyen, néhány száz euróért lehet hozzájutni Franciaországban. Gyakran filmezésre, fényképek készítésére használják.
A legtöbb drón nem tud felszállni egy bizonyos magasság fölé, ám ez a technika igen gyorsan fejlődik. A Parrot nevű francia társaság rövidesen dobja piacra új drónját, ám ez is legfeljebb csak 2 kilométerre távolodhat el az azt irányító személytől.
Franciaországban tilos ilyen szerkezeteket sűrűn lakott települések, épületek fölött használni. Június 13-án egy diákot Nancyban amiatt büntettek meg, mert megszegte ezt a rendelkezést.
