Wallström a Dagens Nyheter napilapnak írt cikkében reményét fejezte ki, hogy a lépés hozzájárul a jobb jövőhöz abban a térségben, amelyet túl hosszú ideje csak befagyott tárgyalások, rombolás és frusztráció jellemzett.
„Sokan úgy vélik, túl korai ez a lépés. Attól tartok, inkább túl késői” – írta a svéd külügyminiszter, korábbi EU-biztos. Eddig egyetlen régi EU-tagállam sem szánta rá magát erre, az ENSZ-közgyűlés 2012-es de facto elismerése ellenére sem.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke "bátor és történelmi" tettként méltatta Stockholm lépését. Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter ugyanakkor élesen bírálta a döntést.
Mint megjegyezte, "a közel-keleti kapcsolatok jóval bonyolultabbak, mint az IKEA-bútorok összerakása". A svéd elismerés nyomán már 135-re nőtt a palesztin államot elismerő országok száma. Nagy-Britannia is fontolgatja az elismerést, az Egyesült Államok ugyanakkor "elhamarkodottnak" ítélte a svédek lépését.
A stockholmi bejelentés csak tovább bonyolíthatja az egyébként is feszült helyzetet azt követően, hogy az izraeli rendőrség végzett a palesztin merénylővel, aki előző nap rálőtt egy jobboldali izraeli aktivistára.
Az amerikai születésű, 48 Yehuda Glick megsebesült, kórházban ápolják, állapota stabil. Az izraeli hatóságok nyomára akadtak a lövöldözőnek. A 32 éves Moataz Hejazi otthonát körülvették a kommandósok Jeruzsálem Abu Tor negyedében. Amikor a palesztin férfi tüzet nyitott a rendőrökre, lelőtték.
Ezt az izraeli rendőrség szóvivője, Micky Rosenfeld közölte. Hejazi egyike volt azoknak, akiket 2012-ben fogolycsere keretében engedett szabadon Izrael.
A palesztin férfi egy évtizedet ült izraeli börtönben. A merényletkísérlet, majd a palesztin férfi lelövése után Izrael lezárta a Templom-hegyet. Mahmúd Abbász szerint a lépés "hadüzenet" Izrael részéről.