A jövő évi hiány 877,6 milliárd forint
A jövő évi költségvetés 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális GDP mellett - derül ki az Országgyűlés elé csütörtökön benyújtott dokumentumból.
Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról.
A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva.
A kormány emelte idei GDP-növekedési várakozását
A jövő évre a törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, 1,8 százalékos éves inflációval számol.
A bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik az előterjesztés szerint.
A háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 4,3 százalékkal emelkedik jövőre. A javaslat szerint a belföldi felhasználás 2,1 százalékkal, a termékek és szolgáltatások exportja 6,9, importja 7 százalékkal bővül 2015-ben.
A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei 4,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 4,9 százaléka.
Többszörösére nő a Miniszterelnökség büdzséje
Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, a büdzséje is jelentősen emelkedik: mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek.
A 2013-ban elfogadott idei költségvetésben 34 milliárd forintot kapott a Lázár János vezette Miniszterelnökség és az irányítása alá tartozó szervezetek.
A 75 millió forinttal több költségvetési forráshoz jutó Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a Köztársasági Elnöki Hivatalköltségvetése - benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal - mintegy 190 millió forinttal emelkedik, 2 milliárd 310 millióra.
9 milliárd forinttal növelték meg a honvédelmi kiadások keretét
Az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét.
A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, s 350 millió forinttal az Európai Unió védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz. A felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, - valamint új elemként - a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 4 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell, amelyre összességében 44 milliárd forintot biztosít a kormány.
Változatlan a pártok és alapítványaik támogatási kerete
Az ideivel megegyező támogatást, 3,8 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2015-ben.
A támogatás elosztása azonban változik: csökken a Fidesz (1 milliárd 55 millió forintról 877 millióra), az MSZP (521 millióról 427-re), az LMP (249 millióról 174-re) és a KDNP (233 millióról 153-ra) támogatása, míg a Jobbiké nő, 448 millió forintról 476 millióra.
Azok a pártok, amelyek 2010-ben nem, idén viszont szereztek mandátumot országos listán, a következőképpen részesülnek költségvetési támogatásban: az Együtt - A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a DK 132 milliót, a PM 107 milliót, a Magyar Liberális Párt pedig 71 millió forintot kap.
Az internetadó előfizetésenkénti felső határa 700, illetve 5000 forint lesz
Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz
Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.
Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.
A Klik mintegy 524 milliárd forint támogatást kap
Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely emellett 12 milliárd forintnyi bevétellel számolhat.
A törvényjavaslat indoklása szerint a pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klik 50 milliárd forint többletforráshoz jut.
A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint a Klik a forrásokból bő 53 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, több mint 482 milliárd forintot pedig személyi juttatásokra, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra.
Az egyetemek és főiskolák a csaknem 283 milliárd forintos bevétel mellett 143 milliárd forintos támogatással is gazdálkodhatnak jövőre - tartalmazza a büdzsé.
Több mint 40 milliárd a Nemzeti Olimpiai Központra
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a nemzeti stadionfejlesztési program megvalósítására a következő évben 7,42 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyen belül a legnagyobb támogatás, 2,1 milliárd forint a Bozsik Stadion felújítására jut. A 7,42 milliárdon felül a szombathelyi Haladás Stadion fejlesztésére 4,9 milliárd, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 4,5 milliárd, a diósgyőrire pedig 2,75 milliárd forint biztosított.
A sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,9 milliárd szerepel a költségvetésben.
A 2021-es budapesti úszó-, vízilabda-, műugró, műúszó és nyíltvízi világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatására 6,1 milliárdot biztosít az állam.
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4 milliárd forintot jelent.
Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatására 1,7 milliárd jut.
A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,9 milliárd, a gödöllői uszoda-beruházásra pedig 3,4 milliárd áll rendelkezésre.
A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 9,5 milliárd forint.
Több mint 450 millió a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására
Az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott büdzséjavaslat szerint ugyanúgy, mint az idei évben, 450,9 millió forintot biztosítanának a hajléktalanokkal kapcsolatos feladatok ellátására a jövő évi központi költségvetésből.
NGM: 10 százalékkal növekvő kiadási előirányzat
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadási előirányzata jövőre 10 százalékkal nőhet az ideihez képest: 86,667 milliárd forint lehet a 2014-es 78,788 milliárd forint után.
Az NGM tervezett bevételei 28,925 milliárd forintot érhetnek el az idei 10,532 milliárd után - derül ki az Országgyűlés elé csütörtökön benyújtott dokumentumból. A tárca 57,742 milliárd forint támogatásra számíthat az ez évi 68,255 milliárdot követően.
Csaknem 40 milliárd forinttal több pénzt kap jövőre a KKM
A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslatban a kormány a tárcának 103,206 milliárd forint támogatást és 8,7 milliárd forint saját bevételt irányoz elő. Ennek legnagyobb részét - 39,3 milliárd forintot - jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre nagyobb összeg, 44,13 milliárd forint jutott.
A minisztérium igazgatására az idei 6,16 milliárd forinttal szemben jövőre 7,27 milliárd forintot fordíthat a tárca.
Több mint hatmilliárd prémiumhoz juthat a NAV
Negyedévente 6,25 milliárd forinttal és a hozzá tartozó 1,687 milliárd forint közterhekkel növekedhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatása amennyiben a nemzetgazdasági miniszter által meghatározott adóbeszedési tervet teljesítik
A jövő évi büdzsé NAV fejezete személyi juttatásokra 71 milliárd, majd ennek a közterheire további 19,1 milliárd forint kiadást tartalmaz.
Amennyiben a miniszter engedélyezi, hogy - az általa megszabott adónemekből, a tervezett bevétel elérésekor - kifizessék a többlet juttatást, akkor az az egész évre további 25 milliárd bér és 6,750 milliárd forint közteher többletet jelent. Így a személyi juttatás teljes összege elérheti a 96 milliárd, míg a közteher a közel 26 milliárd forintot.
Jövőre milliárdos nagyságrendben nő a bíróságok, ügyészségek forrása
A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslat alapján a bíróságok idei 86,5 milliárdos költségvetési támogatása jövőre 87,5 milliárdra növekszik. Az ügyészség idei előirányzata 37,66 milliárd forint támogatást tartalmazott, a 2015-ös támogatás 39,78 milliárd.
Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1790,1 millióról 1797,1 millióra emelkedik. Az IM jövő évi kiadási előirányzata 16,908 milliárd forint, amiből támogatás 10,54 milliárd, az előirányzott bevétel pedig 6,4 milliárd forint. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az idei 1238,2 millió helyet jövőre 1325,2 millió forinttal gazdálkodhat.
Jelentős többletforráshoz jut a rendőrség
Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint
A csütörtökön benyújtott indítvány az ágazatban jelentős pluszforrást ad a személyi juttatásokra és összességében a rendőrség működésére.
Több mint 6,5 milliárd forinttal emelnék a vízügyi igazgatóságok támogatási keretét, csaknem 5 milliárd forinttal növelnék a büntetés-végrehajtás előirányzatát, és több mint 1 milliárd forinttal több jut az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak is.
A Belügyminisztérium fejezete alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az ideivel megegyező összegekből gazdálkodhat majd jövőre.
Alig változik a helyi önkormányzatok támogatása
Alig változik jövőre a helyi önkormányzatok támogatása, az idei előirányzatnál mintegy 13 milliárd forinttal szerepel kevesebb a törvényjavaslat helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezetében.
A csütörtökön benyújtott előterjesztés 691 milliárd 484,9 millió forinttal számol, míg a tavaly benyújtott javaslat 703 milliárd 587,5 millió forintot tartalmazott, amit év közben tovább emeltek 715 milliárd 864,9 millió forintra.
Az önkormányzatok működésére és egyes köznevelési feladataira több forrás jut, ugyanakkor a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatokra kevesebb forrást tartalmaz az előirányzat. A javaslat szerint emelkednek a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai.
NFM: mintegy 15 milliárd forinttal több támogatás
Mintegy 15 milliárd forinttal 254 milliárd forint közelébe nő a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó területek támogatása a 2014. évi büdzséhez képest.
Ugyanakkor a jövő évi kiadási előirányzat 587 milliárd 656 millió forintra csökken az idei 594,708 milliárd forintról, és a bevétel 52 milliárd 881 millió forintra 86,821 milliárd forintról.