Magyarországon 925 ezer állami alkalmazott van és azt, hogy munkaszüneti napokon ki hova utazik, nem tartják számon - jelentette ki lapunknak Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt kérdeztük, tudtak-e arról, hogy a NAV elnöke a napokban külföldre utazott. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanerre a kérdésre azt mondta, az adóhivatal ugyan nem az ő tárcájához tartozik, de az azt felügyelő minisztériumnak sem kell feltétlenül tudni a szabadságolásról, különösen amikor valaki több napos ünnepen utazik valahová. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke pedig nem is tudott arról, hogy a NAV elnöke szabadságra ment, de közölte, ha ez igaz, Vida Ildikónak akkor sem tőle kellett erre engedélyt kérnie.
Rogán: kormánytagokról, politikusokról nincs szó
Kik azok a kormányzati vezetők, akik a korrupciós listán szerepelnek - ismételték meg tegnap a kérdést az Országgyűlésben a szocialisták. Az MSZP-s képviselők már délelőtt elhatározták, hogy az előre beadott interpellációk, kérdések helyett ezt fogják ismételni, hátha érkezik válasz.
A Népszava tudósítójának még a plenáris ülés kezdete előtt elküldték a felszólalások egyenszövegét, amelyet az interpellációk órájában végül csak Heringes Anita mondhatott el, Korózs Lajos nem, mert őt félbeszakította az ülést vezető Lezsák Sándor, amiért nem a szociális temetésről, hanem a kitiltási botrányról beszélt. Frakciótársa, Tóth Bertalan azután ismét megkérdezhette, ki az a hat ember, akik számára az Egyesült Államok megtiltotta a beutazást.
A Fidesz-frakcióvezetője szerint azonban André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője megerősítette neki, hogy politikusokat, kormánytagokat nem érint az amerikai beutazási tilalom.
Rogán Antal elmondta: "Amennyire én tudom, és ezt számomra az ügyvivő úr a mai napon is megerősítette, hogy ugyan személyekről nem beszélhet, de politikusokról, ebben az értelemben politikai szereplőkről, kormánytagokról nincsen szó".
Gulyás lapunknak arról is beszélt, hogy most nem lehet a NAV tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságot felállítani, mert Horváth András bejelentése, feljelentése alapján büntetőeljárás folyik. A politikus megismételte, hogy korábban szocialista indítványra döntött a Ház arról, hogy bűnügyekkel csak a vizsgálat lezárása után foglalkozhatnak a képviselők és ezt akkor az LMP-s Schiffer András is megszavazta. Hozzátette, „feltéve, de meg nem engedve, hogy kormányhoz közel álló emberek követtek el bűncselekményt, azt is ki kell deríteni, de ez most nem az Országgyűlés feladata”. Véleménye szerint a fideszesek és a kereszténydemokrata képviselők tegnap azért nem írták alá az LMP-s Szél Bernadett kezdeményezését, mert ismerik az országgyűlési törvényt
Még sem lesz Amerika-ellenes békemenet?
Külön kérte a Fidesz vezetősége a békemenet szervezőit, ezen belül Bencsik Andrást, hogy a most tervezett kormány melletti tüntetést ne tartsák meg - értesült a hvg.hu egy kormányzati és egy magasrangú fideszes forrásból. A kormánypárti politikus szerint a békemenet szervezői belátóak voltak a kéréssel szemben. Lesz még alkalom, amikor valóban szükség lesz a békemenetesek támogatására, de ez most nem az - fogalmazott a forrás.
Ezzel a politikus arra utalt, hogy a békemenetnek a jelenlegi diplomáciai helyzetben rossz üzenete lenne, és azt a benyomást keltené, hogy megrendült a miniszterelnök vagy a kabinet pozíciója.Bencsik András, a békemenet egyik alapítója, a Demokrata nevű újság főszerkesztője a vasárnap esti, internetadó elleni tüntetés után jelentette be, hogy ez neki több a soknál, és "szükségesnek látszik ezért egy újabb békemenet megszervezése". Hosszú Facebook-bejegyzésében a többi között az állt: "Amerika nem a barátunk, és még csak nem is a szövetségesünk".
Bencsik úgy gondolja, hogy az USA a háborúban érdekelt, és olyan összeomlás előtt áll, mint a Szovjetunió. Az újabb békemenet okairól úgy fogalmazott: "az Orbán-kormányt a történelmi jelentőségű társadalmi beágyazottsága miatt sem most, sem később nem lehet leváltani. Eltávolítani ezért csak manipulációval lehet: a hatalmi centrumon belül kirobbantott feszültségek, a befolyásolható személyek árulásra való rábeszélése révén idővel létrehozható egy olyan helyzet, ami Orbán Viktor számára tarthatatlanná válik."
Szél Bernadett ugyanis tegnap a plenáris ülés előtt, majd annak elején sok kormánypárti képviselővel alá akarta íratni a NAV-ot átvilágító vizsgálóbizottság megalakítását célzó kezdeményezést, de nem járt sikerrel. Lapunknak kora délután azt mondta, nem adja fel, bár látja, hogy a Fidesz és a KDNP nem "favorizálja" a kezdeményezést. Később Schiffer András, az LMP frakcióvezetője bejelentette, elegendő aláírást gyűjtöttek össze a bizottság felállításához. A kezdeményezést az MSZP és a Jobbik frakciójának szinte valamennyi tagja, öt LMP-s, valamint három, az Együtt-PM-hez és egy, a Liberálisokhoz tartozó független képviselő is aláírta. Schiffer közölte: ha igaz, amit Horváth András, az adóhatóság volt alkalmazottja állít, akkor a láncolatos áfacsalások résztvevői éves szinten körülbelül ezermilliárd forinttal károsítják meg az országot. Hangsúlyozta, korábban is kezdeményezték a vizsgálóbizottságot, de akkor a kormánypártok arra hivatkoztak, hogy konkrét büntetőügyben nem lehet ilyen testületet létrehozni. Ám a mostani bizottság semmiféle folyamatban lévő büntetőeljárással nem akar foglalkozni.
Twitter-támadás az ügyvivő ellen
Nyíltan, agresszív stílusban "kötött bele" Kovács Zoltán a Twitteren az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjébe. Az internetadó elleni tüntetést követő, a Fidesz-székházat ért inzultus miatt ugyanis a kormány nemzetközi szóvivője azt írta M. André Goodfriendnek: "Ránéztél, hogy milyen a hangulat, André?
Egy olyan eseményen, amit az MSZP és a »liberálisok« szerveztek? Ügyvivőként? Érdekes." Erre reagálva a békés tüntetésen részt vevő, a későbbi székházostorom idején azonban már jelen nem lévő Goodfriend azt írta, hogy abszolút ott volt a helye a demonstráción, és amúgy ott volt a békemeneteken és számos más eseményen is.
Kovács erre úgy reagált, szerinte ez nem helyénvaló egy "hisztérikusan felfokozott hangulatban", és hogy szerinte "néha túl sok a tüntetés".
Lázár egyébként a plenáris ülésen azt mondta, annak igyekeznek megtalálni a jogi lehetőségét, hogy az áfa-csalások ügyében érintett cégek nevét nyilvánosságra hozhassák. Lázár szerint Vida Ildikó lehet, hogy azért nem válaszolt az RTL Klub kérdésére, mert "nem érintett", "nem tartozik senkinek" ilyen beszámolási kötelezettséggel. A tárcavezető szerint André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő is azt mondta, hogy a kitiltási ügy nem közügy, az érintettek egyéni ügye.
Igen ám, de az állami adóhatóság vezetője nem egyszerű magánszemély. Vida Ildikó egyébként nemcsak a múlt heti munkaszüneti napokra utazott el, de tegnap sem jelent meg munkahelyén, a NAV-ban. A szervezet elnöke és a munkáját segítő hat alelnök a hatóság Széchenyi utcában található épületében dolgozik, de a 444.hu újságírói reggel fél 8 és 9.10 között hiába várták, hogy megjelenjenek a bejáratnál, és a vezetők számára fenntartott parkolóhelyek is üresek voltak. Éppen ezért kérdésekkel fordultunk a NAV-hoz, hogy megtudjuk, meddig van szabadságon az elnök, ki helyettesíti, s hogy konkrétan hány hivatalvezető van távol a munkájától, egyelőre azonban nem érkezett válasz.
Megírtuk: Vida és legalább egy alelnöke is gyanúba keveredett az Amerikai Egyesült Államok vízumtilalma ügyében. A USA budapesti ügyvivője szerint 6 magyar állampolgár került az amerikai tilalmi listára, mert korrupciós bűncselekmények gyanúja merült fel velük szemben. Vida és alelnökei közül eddig csak Kovácsics Iván cáfolta, hogy a listán lenne. A NAV elnöke pedig a múlt héten elhagyta az országot, ám az RTL Híradójának sikerült még elcsípnie a schwechati repülőtéren. A felvételek arra utalnak, hogy vele volt egyik alelnöke, Csillag Dezsőné is.
Félrevezető jogsegélykampány - Polt hárított
Egymásnak, és maguknak is ellentmondanak a kormány illetékesei az amerikai kitiltási botrány kivizsgálása ügyében. A parlament külügyi bizottságának tegnapi ülésén Németh Zsolt elnök, korábbi külügyi államtitkár azt állította, a magyar fél jogsegély keretében már kért információkat az Egyesült Államoktól. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ellenben azt mondta, ez még szerinte nem történt meg.
Később kiderült, Polt Péter legfőbb ügyész szerint nem is lehet jogsegélyt kérni. Polt az Egyesült Államok legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult, s az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek.Egy képviselőnek adott írásbeli válaszban a legfőbb ügyész azt is kifejtette, büntetőügyben nyomozás elrendelésének alapjául az szolgálhat, ha a hatóságok feljelentés vagy hivatalos értesülés útján konkrét bűncselekménygyanúról szereznek tudomást.
„Az ügyészi szervekhez feljelentés nem érkezett, és olyan adatszolgáltatás sem történt az amerikai fél, vagy bárki más részéről, amely a hatályos büntető jogszabályok alapján az eljárás megindításához, vagy feljelentés-kiegészítés elrendeléséhez vezethetett volna”. A sajtóban megjelent hírek alapján az ügyészség az elmúlt időszakban széleskörű iratvizsgálatot folytatott – tette hozzá. Azt állapították meg, hogy nincs olyan folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy, amellyel azonosítani lehetne a kitiltáshoz vezető eseteket.
„A magyar kormány és az USA kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján az Egyesült Államoktól bűnügyi jogsegély csak már folyamatban lévő konkrét büntetőügyben kérhető” – írta Polt, aki szerint „a fentiek alapján az ügyészségen nincs olyan konkrét bűnügy, tényállás, rendelkezésre álló, illetve megjelölhető bizonyíték, amely a jogsegélykérelmet lehetővé tenné”. Ez utóbbi adatok hiányában pedig új nyomozás sem rendelhető el – írta a legfőbb ügyész.Próbálják összemosni Magyarországon a beutazási engedély-megtagadást a büntető kitiltással – mondta lapunknak Bárándy Péter.
A volt igazságügyi miniszter emlékeztetett: itt nincs büntetőügy, nem is volt, és nem is mondják azt az amerikaiak, hogy büntetőügy eredményeként jutottak erre az elhatározásra. Azt mondják, hogy az ő szabályozásuk szerint valamiféle gyanú képződött, ami nyilván elegendő bizonyítékot is szolgáltat. Ez nem büntetőjogi bizonyosság természetesen, de ahhoz elegendőnek ítélték, hogy az érintettek beutazását megakadályozzák. Semmi mást nem mondanak, tehát arról nem lehet szó, hogy büntetőügyi jogsegély keretében jogsegélyt kérnek az Államoktól, mert nincs ilyen ügy folyamatban – hívta fel a figyelmet.
„Az egy másik kérdés, hogy szerintem jogi, de erkölcsi kötelessége feltétlenül minden közszolgának - legyen kormánytisztviselő vagy egyszerű köztisztviselő - bejelenteni, ha ilyen értesítést kap. Hiszen ez az ő működésével kapcsolatos nehézség. És nagyon egyszerű kideríteni. Ha pedig letagadja, akkor nagyon súlyos fegyelmi eljárás alapja kell, hogy legyen” – fogalmazott Bárándy. Szerinte a kormánynak, az állami szerveknek igenis kötelessége lenne minden alkalmazottjának feltenni a kérdést, hogy van-e köztünk olyan, akit kitiltottak az Egyesült Államokból. „Aki érintett, tegye fel a kezét. Azt, hogy ez utóbbit hogyan kell csinálni, már az általános iskolában elsajátíthatták, oda pedig mindegyik járt” - fogalmazott.
A Transparency International ráadásul korábban azt közölte, hogy a magyar büntetőeljárási törvény szerint a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kellene indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok. A korrupció ellen küzdő szervezet a jogállami normákkal ellentétesnek tartja, hogy a korrupció gyanúja miatt az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására. Mint írták, az állítólagos vesztegetési ügyben érintett cégeknek feljelentést kéne tenniük az USA-ban és Magyarországon is, ezzel előmozdítva a hazai vizsgálat elindítását.
