A parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé idézné Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztost Szél Bernadett. Az LMP társelnöke azt szeretné megtudni a bizottsági meghallgatáson Aszóditól, hogy pontosan miről folytat titkos megállapodásokat az orosz féllel. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis félő, hogy a nyilvánosság kizárásával további olyan megegyezések születnek Moszkvával a nukleáris beruházásról, amelyek hátrányosak lesznek Magyarország számára, s azok súlyos következményeit generációkon át viseli majd a magyar társadalom.
Szél Bernadett lapunknak elmondta: azt is szeretné megtudni, hogy a kormánybiztos hozzávetőleg negyvenfős „mini minisztériuma” milyen szakemberekből áll, s azok milyen feladatokat végeznek el, milyen felhatalmazás alapján.
Emlékezetes: az LMP társelnöke napokban másodfokon megnyerte a paksi atomerőmű bővítését megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozataláért indított perét. Így a másodfokú bíróság döntése alapján a kormány csak akkor tagadhatja meg a paksi bővítéssel kapcsolatos döntés-előkészítő anyagok kiadását, ha a bíróság is úgy látja: a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné az ország gazdasági érdekeit.
Korábban már többen is pereltek ezekért a dokumentumokért, ám akkor a kormány régebbi adatokat adott csak ki, illetve arra hivatkozott, hogy ha minden érdeklődő belenézhetne a háttértanulmányokba, annak az egész ország látná a kárát. Az eddigiekkel szemben azonban már nem a kormány, hanem a bíróság fogja eldönteni, hogy nyilvánosságra kerülhetnek-e a kikért dokumentumok. Az LMP-s politikus úgy véli: most az alapján kell dönteniük a bíráknak, hogy az esetleges gazdasági titkok védelmét, vagy az adatok nyilvánosság általi megmerésének a jogát tarják–e erősebb nemzeti érdeknek.
Szél Bernadett megerősítette: a tárgyaláson azt is kiderült, hogy a bővítéssel kapcsolatos több fontos megállapodás megkötése még nem történt meg. Egyelőre ugyanis csak a nukleáris együttműködésről szóló megállapodást és a hitelszerződést írták alá.
A kormány érvelése szerint ez a két megállapodás még nem jelent semmiféle kötelezettséget Magyarországnak. Ahhoz, hogy az atomerőmű építését meg lehessen kezdeni, még legalább három szerződést alá kell írni – ez utóbbit Aszódi Attila bővítési biztos is elismeri.
A kormánybiztos lapunknak adott korábbi nyilatkozat szerint újabb szerződés szükséges az új erőmű tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére, egyet pedig a nukleáris fűtőanyag szállításával, illetve a kiégett kazetták kezelésével kapcsolatban kell tető alá hozni. Továbbá megállapodás születik majd az újonnan elkészült blokkok üzemeltetésével, a kibővített erőmű majdani karbantartásával kapcsolatban is.
Szél Bernadett úgy véli: éppen ezeken az egyezségeken múlik, hogy végül milyen is lesz az erőmű, illetve például a hűtéséhez kell–e újabb duzzasztó a Dunán. Így ezek a tárgyalások óriási horderejük miatt nem rejthetőek el a nyilvánosság elől.
Orbán Viktor kormányfő és csapata viszont mindet megtesz a titkolódzás érdekében, és igyekszik kivonni a parlament felügyelte alól ezt a több mint háromezer milliárd forint értékű beruházást, amely egy évszázadra meghatározza majd a magyar energiagazdálkodás helyzetét. Holott a társadalomnak joga lenne beleszólnia ebbe a gigantikus méretű beruházásba. Különösen annak fényében, hogy eddig még egyetlen friss hatástanulmány sem került nyilvánosságra, amely egyértelműen bizonyította volna a két új 1200 megawatt teljesítményű reaktorblokk megépítésének a szükségességét – hangsúlyozta Szél Bernadett.
Az ellenzéki politikus szerint az is Orbán egyszemélyes döntési rendszerét és titkolódzást erősíti, hogy a napokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bevonása révén közvetlenül a Miniszterelnökséghez került az atomerőmű bővítésével kapcsolatos döntéshozatali jogkör.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével 10,157 milliárd forintért vásárolja meg a paksi kapacitás bővítés irányításáért felelős MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t részvénycsomagját a magyar állam. A hivatalos indoklás szerint a vásárlás célja, hogy a bővítés koordinálása a Miniszterelnökséghez kerüljön, s közvetlen állami irányítás alá essen. Bár a felügyelet eddig is a Miniszterelnökséghez tartozott, a továbbiakban minden döntés ott születik majd meg, minden társadalmi ellenőrzés nélkül. Azt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert bízzák-e meg a fejlesztés felügyeletével, még nem tudni – erről a kormány dönt a közeljövőben – derül ki sajtóértesülésekből.
A lépéstől az ügymenetek és a döntések zökkenőmentességét és felgyorsulását reméli Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű teljesítményének fejlesztésért felelős kormánybiztos a köztelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy korábban nem tapasztaltak az MVM-nél a döntésekkel kapcsolatos akadályokat, ugyanakkor a közvetlen irányítás egyszerűsíti a beruházás menetét.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke viszont úgy véli: további hatalmi koncentrációról van szó, amelynek a központja a Lázár vezette miniszterelnökség. Így az óriási beruházás a korábbinál is közvetlenebb „kézi irányítás” alá került. A beruházásért felelős vállalat tulajdonosváltása révén ugyanakkor tovább csökken az építkezés átláthatósága, és a döntési jogkör még alacsonyabb szinteken is végképp kikerül a gazdasági szakemberek kezéből. Így még inkább politikai alapon születnek majd meg a határozatok az atomerőmű fejlesztésének mikéntjéről – tette hozzá Vértes András. A paksi építkezést is szemmel láthatóan elérték a Fideszen belüli hatalmi harcok - tette hozzá.
Egyes szakértők szerint a kormányfő kettős játszmát folytat a paksi építkezés ügyében is. Mivel a döntéseket ugyan Orbán hozza, de a szerződések aláírását másra bízza, hogy később mentesüljön a sokak szerint a magyar fél részére hátrányos orosz-magyar megállapodásokkal kapcsolatos politikai felelősség alól. A januárban a beruházásról Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel aláírt paktum ugyanis alaposan megtépázta Orbán tekintélyét, mind a nemzetközi, mind a hazai porondon. Az ügylet bírálói szerint ugyanis a magyar miniszterelnök a szerződés megkötésével fenntartások és gátlások nélkül kiszolgálta az orosz érdekeket, s ezzel „Putyin pincsijévé” vált.
Kovács Antal az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója azt mondta, a szállítmány kiemelt biztosítás mellett, a tranzitországok hatóságainak együttműködésével és jóváhagyásával érkezett Magyarországra, elkerülve a konfliktusokkal terhelt régiókat.
A paksi atomerőmű közlése szerint a légi szállítás csak körülbelül egy százalékkal növelte az üzemanyag-beszerzés költségét. Ugyanakkor elmondták, ha rendszeresen repülővel érkezne a nukleáris anyag, még kisebb lenne a különbség a vasúti és légi szállítás költsége között.