Lezárult a Kehi vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ügyében. A példátlan módon nyilvánosságra hozott jelentésből is kitűnik: a hivatal minden erejével azon volt, hogy teljesítse a Miniszterelnökség utasítását, s hatalmas korrupciós botrányt kerekítsen, mindez aligha jött össze. Gaál Szabolcs Barna Kehi-elnök szerdán tájékoztatta a kormányt arról, mit tartalmaz az NCTA-t vizsgáló jelentésük, ugyanezt a nyilvánossággal egy aznapi - Magyar Nemzetben közölt - cikkel szinte szó szerint megegyező közleményben tudatta. A Kehi szerint a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot.
Azt nem tették hozzá, hogy noha a megbízás eredetileg a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt (a 13 program egyike az NCTA), a Kehi csak a civil pályázati rendszert vizsgálta - szemezgetve a pályázatokból. Vagyis a Norvégiától érkező 36 milliárd forintnyi államilag kezelt támogatás elköltését nem ellenőrizék, az NCTA-ba jutó 4 milliárdból mintegy 500 millió forintnyi költést vizsgáltak. Ebből a Kehi szerint mintegy 200 millióra vonatkozóan találtak szabálytalanságokat.
Kérdésünkre azt is elmondták: nem ilyen értékben, hanem valójában "néhány tízmilliós nagyságrendben" merült fel jogszabálysértés gyanúja: az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban 5 esetben költségvetési csalás, 8 esetben hűtlen kezelés, "egyes esetekben" pedig a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás. Pontos számot, illetve az ügyek konkrétumait nem mondtak. Arra pedig többszöri kérdésre sem kaptunk egyértelmű választ, a Kehi már tett-e, vagy tesz-e feljelentést ezekben az ügyekben. A hivatal egyik vezetője azzal állt elő: egy magánszemély már tett feljelentést, így lehet, hogy Kehire nincs is szükség.
A konkrét "bizonyítékokról" sem sikerült többet megtudni. Ám több, szövegkörnyezetéből kiragadott, vagy épp bizonyító erejűnek nem nevezhető levél- és jegyzőkönyvrészlettel igyekeztek meggyőzni a sajtót, hogy "nagyon csúnyán viselkedtek" az NCTA-t kezelő alapítványok, elsősorban az Ökotárs, amelyeknek jogalapja sem volt arra, hogy a norvég féllel egyetértésben, ám a magyar állam kihagyásával kezeljék a civileknek szánt forrásokat. Külön "vádpont" volt a Kehinek, hogy miután az NCTA két ciklusában egyetlen pályázatnál sem követeltek meg összeférhetetlenségi nyilatkozatot, minden pályázat és szerződés érvénytelen.
A vizsgálat szerint az Ökotárs döntéshozatali eljárásával volt a legnagyobb probléma. A vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezetnél kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között - ezért is érvénytelenek a már elbírált pályázatok. Ráadásul "számos esetben" - konkrét példát nem ismertettek - indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, befolyásolva a pályázók esélyeit. A vizsgálat legsúlyosabb megállapítása az elszámolásokra vonatkozik.
Itt olyan ügyeket "tártak fel", melyekben nem támogatható költségek elszámolására, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzésére, szerződések visszadátumozására, szabálytalan költségátcsoportosításra és a megvalósítási határidő túllépésére bukkantak, továbbá arra, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták.
A Kehi szerint az Ökotárs mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket a civilek önerejének biztosítására, s a kölcsönök után kamatot is felszámított. Azt anem vizsgálták, hogy a kölcsön egy PSZÁF-állásfoglalás szerint nem minősül hitelezésnek, mert - mint a Kehi egyik vezetője elmondta - ez idevágó dokumentumot az Ökotárs nem adta át. A jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt ugyanakkor a Kehi már korábban feljelentést tett, tart a nyomozás, az NCTA-t kezelő négy alapítvány adószámát is felfüggesztették.
A Kehi azt fájlalta leginkább, hogy vizsgálatuk során a pályázatkezelésben közreműködő szervezetek nem voltak együttműködőek. "Megtagadták ugyanis azon dokumentumok (a pályázatok elbírálásával kapcsolatos jegyzőkönyvek, a bírálók listája, az értékelők által adott pontszámok, a vesztesek listája) átadását, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálás folyamatának nyomon követésére" - írták. Emellett valószínűsíthető, hogy a vizsgálat és a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették, más, szükséges dokumentumokat pedig utólag gyártottak le - tették hozzá.
Noha az "eredménnyel" aligha elégedett a kormány, Lázár János szerint a Kehi-jelentés "egyértelműen azt bizonyítja: a pénzek osztását végző Ökotárs és más alapítványok visszaéltek a norvég kormány bizalmával". Ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter új megállapodásról tárgyalna a norvégokkal. Szerdán Szabó László külügyi államtitkár berendelte Tove Skarsteint norvég nagykövetet és átadta neki a Kehi-jelentés angol leiratát.
