A november elsején hivatalba lépő testületbe, amely az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, a 28 tagállam egy-egy főt jelölt. Az új magyar EU-biztos Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, későbbi külgazdasági és külügyminiszter.
A 751 tagú EP-ben 699-en adták le voksukat. A bizottság mellett 423-an, ellene 209-en szavaztak, 67-en pedig tartózkodtak.
A Juncker-bizottságot lényegében a jobbközép néppárti, a balközép szociáldemokrata, valamint a liberális frakció "koalíciója" szavazta meg. A konzervatívok előre tartózkodást jelentettek be, a radikális baloldaliak és a zöldek pedig azt közölték, hogy nemmel szavaznak. Az erősen euroszkeptikus, illetve a kifejezetten unióellenes képviselők értelemszerűen a bizottság ellen voksoltak, túlságosan "föderalistának" tartva Juncker törekvéseit.
A zöldek vezérszónoka hangsúlyozta: a testület egészére vonatkozó ellenzésük nem jelenti azt, hogy a biztosok számottevő részét ne tartanák szakmailag és emberileg alkalmasnak, és hogy a zöldek ne lennének elkötelezett Európa-pártiak. A zöldpárti és a radikális baloldali vezérszónok is bírálta ugyanakkor, hogy Navracsics Tibor megkapta azt a portfóliót, amelyhez az oktatás és a kultúra is tartozik.
A jobbközép néppárti Jean-Claude Juncker a bizottságot a parlamentnek előterjesztő beszédében többször utalt a szociáldemokratákkal való összhang fontosságára. Ígéretet tett arra, hogy még idén karácsony előtt beterjeszti a már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző csomagtervet.
Az új Európai Bizottság az eddiginél strukturáltabb, rétegezettebb testület lesz. Juncker sokkal több jogkört adott át alelnökeinek, mint hivatali elődje. Ezt ő is hangsúlyozta EP-előterjesztésében, mondván: a bizottság szerkezeti átszervezésének van egy nagy vesztese, nevezetesen saját maga, a testület elnöke. Úgynevezett első alelnökként tevékenykedhet majd a szociáldemokrata Frans Timmermans eddigi holland külügyminiszter, és lesz hat további alelnök, aki a húsz "egyszerű biztos" közül többnek a tevékenységét fogja összehangolni, függően a célfeladatoktól.
Martin Schulz európai parlamenti elnök a szavazás után hangsúlyozta, hogy Európai Bizottság, illetve annak elnöke soha korábban nem bírt ilyen erős legitimációval. Ezt azzal magyarázta, hogy az Európai Néppárt már a májusi EP-választások előtt megnevezte Junckert az európai bizottsági elnöki posztra szánt "csúcsjelöltjeként", és a néppártiak ezek után szerezték meg a legtöbb mandátumot az EP-választásokon.
A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja nyilatkozatban üdvözölte Navracsics Tibor és a bizottság megválasztását. A kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi portfólió "nagy megtiszteltetés, Navracsics Tibor személyében pedig egy felkészült, elkötelezett, Európa-barát biztos megválasztását üdvözölhetjük" - olvasható a nyilatkozatban.
A magyar néppárti EP-képviselők szerint "a mai napon világossá vált: az Európai Néppárt és Jean-Claude Juncker bizalma töretlen Navracsics Tiborban. Minden megbuktatási kísérlet kudarcot vallott. Meghallgatásán bizonyította alkalmasságát, a számára eredetileg kijelölt portfólió pedig érdemben nem változott".
Juncker szerdai bejelentése arról szólt, hogy a Navracsis Tibornak szánt felelősségi területek közül az uniós polgárság témája átkerül a görög belügyi EU-biztoshoz, a magyar jelölt esetében pedig nevesítik a sportügyi felelősségi területet is.
A szociáldemokrata EP-frakcióhoz tartozó magyar delegáció szintén nyilatkozatot tett közzé, amelyben kiemelte, hogy tagjaik támogatták az új Európai Bizottságot. Az MSZP és a DK képviselői fontosnak tartják, hogy az új bizottság kiemelten kezelje a fokozódó munkanélküliség és egyre erősödő elszegényedés elleni harcot, teremtsen szolidárisabb és szociálisabb Európát.
A magyar szociáldemokrata EP-képviselők szerint ugyanakkor "Navracsics Tibor személyében egy olyan uniós biztos lett tagja a Juncker-bizottságnak, aki az Orbán-rezsim törvényalkotásért felelős minisztereként és kormányfő helyetteseként bűntárs volt a magyar jogállamiság lebontásában és feldúlásában.
A Jobbik három képviselője nemmel szavazott. "Egy, a feladata ellátására alkalmas biztosi testület összeállítása lehetetlen feladat. A biztosok az unió miniszterei, de nincs számukra 28 elkülöníthető feladat. A biztosok többségének semmiféle előzetes ismerete nincs a számukra kijelölt portfólióra vonatkozóan. A szakmai felkészültség egyébként sem szerepel az alapszerződésben megfogalmazott elvárások között. A biztossal szembeni mindenkori követelmény az ideológiai megbízhatóság" - hangzik a párt magyarázata.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, aki a zöldpárti EP-frakció tagja, magyar újságíróknak azt mondta Strasbourgban, hogy Juncker a bizottság összeállításakor nem volt hajlandó érdemben figyelembe venni az EP kifogásait. "Továbbra is az olajiparban mélyen érdekelt spanyol biztos felügyeli a klíma- és az energiaügyeket, a rendkívül gyenge teljesítményt mutató máltai jelölt lesz a környezetvédelmi biztos, a londoni City árnyékából kell megrendszabályoznia a pénzpiacokat. A politikus szerint ez az Európai Bizottság sokkal gyengébb testület lett, mint amilyen remélhető volt, és az, hogy Jean-Claude Juncker ennyire semmibe vette az EP álláspontját, "nagyon rázós öt évet vetít előre".
Az új Európai Bizottság tagjai és az egyes tárcák
A november elsején hivatalba lépő új Európai Bizottság elnöke a luxemburgi Jean-Claude Juncker, aki az előző bizottsági elnökhöz, José Manuel Barrosóhoz képest sok jogkört delegált az alelnökökre, valamint első alelnöki tisztséget is létrehozott. A bizottság első alelnöke a holland Frans Timmermans, aki a minőségi jogalkotásért, az uniós intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiság és alapjogi charta tiszteletben tartásáért, valamint a fenntartható fejlődésért felelős.
A hat további alelnök
- az olasz Federica Mogherini, aki az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője;
- a bolgár Krisztalina Georgieva, a költségvetés és emberi erőforrások felelőse;
- az észt Andrus Ansip, aki a digitalizált egységes piacért felel;
- a szlovák Maros Sefcovic, aki az energiaunió ügyében illetékes;
- a lett Valdis Dombrovskis, aki az euró ügyeit és a szociális párbeszédet felügyeli majd;
- valamint a finn Jyrki Katainen, akinek a területe a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség.
A húsz "egyszerű biztos" a következő területekért felel:
- az ír Phil Hogan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért;
- a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlat- és energiapolitikáért;
- a dán Margrethe Vestager a versenyjogért;
- a német Günther Oettinger a digitális gazdaságért és társadalomért;
- a francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyekért, az adózásért és a vámunióért;
- a magyar Navracsics Tibor az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért;
- a belga Marianne Thyssen a foglalkoztatási és szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért;
- a máltai Karmenu Vella a környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért;
- az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitikáért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért;
- a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért;
- a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért;
- a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért;
- a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért;
- a horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért;
- a cseh Vera Jourová a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért;
- a görög Dimitrisz Avramopulosz a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért;
- a román Corina Cretu a regionális politikáért;
- a portugál Carlos Moedas a kutatásért, tudományért és innovációért;
- a svéd Cecilia Malmström a kereskedelemért;
- a szlovén Violeta Bulc pedig a közlekedésért.
