- Botka László Szegedet építette, nem magát

- Hogy Orbán Viktor stílusában kezdjük, az első szó a gratulációé.
- Köszönöm szépen.

- Van valami titka, hogy sorozatban nyer Szegeden?
- Dolgozni kell sokat, tisztességesen. Azt a tizenkét évet, mióta én vagyok a polgármester, a szegediek többsége úgy értékelte, hogy a városban nyugodt építkezés folyt. A lakosság több mint 70 százaléka - mindenféle felmérés szerint - hosszú évek óta igennel válaszol arra a kérdésre, hogy szerinte jó irányba fejlődik-e Szeged. Olyan várospolitikát folytattunk és én személyesen is, ami arról szólt, hogy egy város akkor működik jól és akkor élhető, ha minden polgár otthon érzi benne magát. Egy demokráciában politikus lehet ellenzékben, de állampolgár sohasem. Minden hozzáértő, tisztességes, becsületes, városát szerető szegedit bevontunk tehát a munkába. Amikor tisztségekre kellett bárkit kinevezni, vagy elismeréseket kellett átadni, engem ilyen esetben soha nem érdekelt az, hogy az illetőnek milyen a világnézete, vagy a pártállása.

- A jelek szerint ezt értékelik a szegediek.
- Meggyőződésem, hogy ez magyarázza és egyben indokolja is a győzelmet.

- Talán át kellene adnia párttársainak a tapasztalatait, hiszen Szeged azon kevés kivételek közé tartozik, amelyek erősítik a szabályt, vagyis az országos Fidesz-túlsúlyt.
- Azért is vállaltam el az Országos Választmányi elnöki szerepét, hogy így alakítsuk át a pártot. Tudomásul kell venni, hogy a politikában is szükséges a jó teljesítmény. Egy politikai párt akkor lehet sikeres, ha a jelöltek kiválasztásakor, a vezető tisztségek elosztásakor a teljesítményelvet érvényesíti. Napjainkban a média eszközeivel könnyű gyorsan felépíteni valakit, de ha az illető csak dumál és az emberek igazából hosszú ideig nem tudnak semmilyen jót kötni hozzá, akkor hasonló sebességgel el is bukhat. Sok elemzést olvastam már eddig is az én polgármesteri munkámról. Egyszer egy politológus azt írta, a siker titka, hogy Botka nem saját magát építette, hanem Szegedet. És: az épülő, fejlődő Szeged építette fel a polgármestert.

- Tekintsük kritikának, hogy a többiek - a vesztesek - nem ezt a modellt követik?
- Biztos vagyok benne, hogy egy politikusnak nem a pártja belső ügyeiről kell beszélnie, hanem olyan ügyekről, amelyek meghatározzák az emberek mindennapjait.

- Biztos abban, hogy a sikerek nem Botka László, vagy akár Tóth József személyéhez és munkájához kötődnek, hanem a szocialista párthoz?
- Egy önkormányzati választás inkább a személyekről szól, természetesen. Sokkal többen szavaztak rám és Tóth Józsefre is, mint amennyi baloldali választópolgár lakik akár a XIII. kerületben, akár Szegeden.

- Akkor nem is lenne szükség, hogy az önkormányzati választáson pártszínekben induljanak?
- Azért mégiscsak van. Azt gondolom, hogy a magyar választópolgár 24 év alatt megtanulta, miről szól egy választás, és hogy mi a tétje. Tisztában van vele, hogy a parlamenti választáson arról dönt, melyik politikai erőt bízza meg az ország kormányzásával. Az önkormányzati választáson pedig a helyi ügyekről mond véleményt, ami egyúttal jelzi, elégedett-e a hivatalban levő polgármesterrel, vagy valami újat akar. Ez a különbség az idei szavazásokon is érezhető volt. Tavasszal a szocialisták, vagyis mi úgy nyertük meg Szegeden a parlamenti választásokat, hogy a városban sokan mondták nekem, most nem szavazok magukra, de ősszel Önre fogok voksolni. És ez meg is látszott az eredményen.

- Mindez sok kérdést vet fel a párt szempontjából is, amiket joggal teszünk fel önnek, mint a választmány elnökének. Mindjárt az első: a belső ellentétek. Például a budapesti vezetés és az elnökség közötti feszültség, ami nyilván kihatott a választási eredményre is.
- A párton belüli viták semmiképpen nem erősítik a hitelességet. Ez komoly hiba volt. Még akkor is, ha Budapest sorsa nem a választások előtti tíz napban dőlt el, vagyis amikor "sikerült" főpolgármester-jelöltet cserélni. Arra azért érdemes emlékezni, a szocialista párt határozott szándéka az volt, hogy Budapesten is egységben induljon a baloldal. Ez vonatkozott a főpolgármester-jelöltre, a kerületi polgármesterekre és képviselőkre is. Nem mi erőltettük a koordinált indulást, ami önmagában azt üzente a budapestieknek, hogy a baloldali pártok lemondtak a győzelmi esélyről. Az Együtt közölte, hogy szóba nem jöhet más, mint a koordinált indulás. A szocialista pártnak volt egy főpolgármester-jelöltje is - Horváth Csaba -, akit szintén a partnerek nem kívántak támogatni. Ők hozták Falus Ferencet, majd egészen elképesztő módon a választás előtt tíz nappal lecserélték.

- Ha az MSZP a baloldal legerősebb pártjának tekinti magát, akkor miért nem sikerült rávenni az Együtt-PM-et és a DK-t arra, hogy úgy induljanak, ahogy Önök szeretnék?
- Hogy miért ellenezték végig a javaslatainkat, azt tőlük kell megkérdezni. Úgy vélem, igazságtalan lenne a budapesti kudarcot a szocialista párt nyakába varrni. Sem a rossz konstrukció, sem a főpolgármester-jelöltek kiválasztása nem tőlünk eredt. Természetesen őszintén végig kell elemezni azt is, miért nem volt elég erős a budapesti pártszervezet, hogy érvényesítse akaratát, s ne a másik két partnerpárt döntsön ilyen fontos kérdésekben.

- Mi lehet a jövője ezek után a többi párttal való együttműködésnek? A választmány elnöke ugyanazt mondja, mint a párt elnöke?
- Természetesen ugyanazt mondom, mint a pártelnök. Véget ért a választási év. Három és fél évig nincs választás, ebben az időszakban mindenkinek építkeznie kell. Egy egészen biztos: az Orbán-rendszert nem lehet legyőzni egy erős Magyar Szocialista Párt nélkül. Nekünk az a célunk, hogy az új baloldali politikával jelentősen növelni tudjuk a választóink számát. A ciklus első fele erről kell, hogy szóljon. Utána természetesen az együttműködésről is tárgyalni kell. A Magyar Szocialista Párt eddig minden egyes választáson szövetségessel indult. Mindig voltak partnereink. Vagyis az építkezés nem jelenti azt, hogy ettől kezdve nem akarunk szóba állni más demokratikus politikai pártokkal. Ismerjük a választási rendszert, amely egészen biztosan nem fog megváltozni, vagy ha igen, akkor csak rosszabb lesz 2018-ra. Most azonban mindenkinek azzal kell foglalkoznia, hogy erősödjön. Elég rossznak tartottam egyébként, hogy Gyurcsány Ferenc az önkormányzati választási kampányban vetette fel a lehetséges uniót. A baloldal gyengeségének egyik fő oka szerintem az, hogy a választópolgárok az előző négy évben egymással vitatkozó, szétesett baloldalt láttak. Értelmezhetetlen, hogy egy kampány finisében miért kell ezt a képet tovább erősíteni.

- Most mit fognak látni a választók, akik azt olvassák, hogy a DK és az MSZP felmondta az együttműködést?
- Szó nincs ilyenről. Ezt ki mondta? Legfeljebb a DK nyilatkozhatott ilyet.

- Az MSZP pedig azt mondta, hogy nincs szükség az összefogásra.
- Nem is nagyon tudom értelmezni a DK szerdai sajtóközleményét. Szó nem volt arról, hogy mi felmondtuk az együttműködést. Természetes, hogy a demokratikus oldalon mindenkivel együttműködünk. Pillanatnyilag azonban összefogásra azért nincs szükség, mert nincsenek választások. Más pártok útkeresésében nem szívesen vennék részt, így a legrosszabb forgatókönyv, ha a következő időszakban is arról vitázunk, össze kell-e fogni, vagy sem. Nekünk most az a dolgunk, hogy egy olyan országban, ahol a lakosság majdnem fele már a létminimum alatt él, óriási a nyomor és a szegénység, egy hiteles, szerethető baloldali alternatívát kínáljunk fel. Mi ezzel vagyunk elfoglalva. Az összefogás témájáról nem is akarok a következő két évben beszélni.

- Rendben van, de amikor a platformok vezetői kiállnak, és arra kérik az elnökséget - benne Botka Lászlót is -, hogy szabadítsa ki a baloldalt abból a csapdából, ahová Gyurcsány Ferenc kényszerítette, akkor azért kérdéses, hogy a választóknak ez kiváló üzenet-e?
- A valódi csapda szerintem az, ha a következő időszakban is erről vitázunk. A választópolgárokat nem ez érdekli. Ők mindig azon az alapon döntik el, kire szavazzanak, hogy melyik politikai párttól várják saját életük és jövőjük jobbá válását. Egy olyan politikai pártnak, amely csak magával foglalkozik, nincs valódi üzenete a választópolgároknak. A csapda ez. Ezért mondom, hogy számomra értelmezhetetlen, elfogadhatatlan és káros volt, amit Gyurcsány Ferenc az önkormányzati kampány finisében mondott. . Gyurcsány Ferenc alapítson új pártot akár minden évben, az az ő dolga. De nem árt emlékezni rá, hogy azért van szétesve a baloldal, mert egy választási vereség után a volt miniszterelnök és pártelnök néhány minisztertársával együtt közölte, az MSZP-nek nincs jövője és új pártot alapított. Amióta pedig ezt megtették, egyfolytában panaszkodnak, hogy szétaprózódik a demokratikus oldal és összefogásra van szükség. Ez elég furcsa. Sok sikert kívánunk nekik a maguk útján, mi is járjuk a magunkét. Természetesen van együttműködés, de összefogásra a választások céljából van szükség.

- A szocialista párt újjáépítését jelenti az is, hogy választókerületi elnöki rendet akarnak csinálni és a megyei elnököktől elveszik minden létező hatalmukat, így a pénzüket is?
- A párton belül két folyamat zajlik. Alapvetően megváltozott a politikai konstrukció, hiszen az átalakított választási rendszerben nincsenek megyei listák. Egyéni választókörzetek vannak, meg országos lista. Ennek megfelelően a mi szándékunk az, hogy megerősödjünk mind a 106 egyéni választókörzetben. A párt-struktúrát is így akarjuk átalakítani. Ezért átcsoportosítjuk a meglevő forrásainkat, mert a szocialista párt aránytalanul sokat költ a pártközpontra és a meglévő, meglehetősen szűk forrásokból alig marad a valódi politikai munkára. Valódi politikai munkára pedig a választókörzetekben van lehetőség. Ennek a rendszernek a kialakítása zajlik.

- Miképpen akarják eljuttatni üzeneteiket az emberekhez, amikor a lehetőségeik meglehetősen beszűkültek, például a parlamentben?
- Azt gondolom, hogy a Fidesz tudatosan leértékelte a parlamenti politizálást. Az országgyűlésben lényegében nincsenek viták, de még a maradék szűk vitalehetőséget is folyamatosan korlátozzák a módosuló házszabályokkal. Már az előző ciklusban is az volt a jellemző - és a mostanira még inkább -, hogy bár a parlamenti munka fontos, hiszen ott azért lehetőség van elmondani az ellenzéki véleményt, de az ellenzéki építkezésnek, a pártépítésnek a súlypontja a választókörzetekbe kerül át. Ennek a rendszerét építjük most ki. A Párttanács - amely az országos elnökség tagjaiból és a megyei pártelnökökből áll - elfogadta ezt a koncepciót. Két héten belül a részleteket is kidolgozzuk és egy-két hónapon belül lehetőség lesz az új rendszer beállására.

- Az interjú megjelenésének napján, szombaton a választmány is ülésezik. Nyilván el kell kezdeni a választási év tanulságainak levonását.
- Ennek az ülésnek két napirendi pontja van. Az egyik az én felszabaduló parlamenti helyem betöltése. Bejelentettem ugyanis Kövér László házelnök úrnak, hogy lemondok a mandátumomról. S bár harminc nap áll rendelkezésre, hogy a párt döntsön, kit küld helyettem listáról a parlamentbe, azt hiszem, már most dönteni lehet erről a kérdésről. A párt alapszabálya szerint a jelölés az országos választmány kizárólagos hatásköre és az utódra - jelölőbizottságként - a választmány személyügyi bizottsága tesz javaslatot. Ugyanakkor valóban megkezdjük az idei három választás eredményeinek az értékelését. Egészen biztos, hogy nem jutunk a végére, de én nagyon őszinte és konstruktív vitát remélek. Biztos vagyok benne, hogy a következő választmányi üléseken is folytatódik az elemzés. A végső következtetés pedig nem szólhat másról, mint a jövő kijelöléséről. Erről terveink szerint egy pártértekezlet fog dönteni.

- Az értékelés együtt jár személyi konzekvenciák levonásával is?
- Az MSZP nemrég lezajlott kongresszusán teljes tisztújítás volt. A megválasztott tisztségviselőknek két évre szól a mandátuma. Nem tervezzük, hogy háromhavonta személyi konzekvenciákat vonunk le.