Angela Merkel;Vlagyimir Putyin;Petro Porosenko;ukrán válság;ASEM-csúcs;Ázsia-Európa csúcstalálkozó;

Li Ko-csiang kínai kormányfő és Angela Merkel üdvözli egymást FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PIER MARCO TACCA

- Nagy remények csúcsa

Ötven ország képviselőinek részvételével kezdődött meg tegnap Milánóban az Ázsia-Európa csúcstalálkozó. A 10. ASEM-csúcs központi témája hivatalosan ugyan a tartós fejlődés kérdése, mégis mindenki az ukrán válság rendezése irányába remél elmozdulást. Az ukrán elnök nagy reményeket fűz a csúcshoz, a mai Porosenko-Putyin találkozót óriási érdeklődés övezi. 

Milánóban rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, a fél várost lezárták, a lakosságot felkérték, hogy lehetőleg a tömegközlekedést válassza, több mint kétezer rendfenntartót irányítottak a helyszínre.

Mégis, több tüntetés is zajlott a városban, elsősorban a Renzi-kabinet és az EU politikája ellen. De az ukrán Femen is két aktivistája is megjelent a székesegyház előtt, félmeztelenül, vörös borral bespriccelve, amely a kiontott ukrán vért szimbolizálta, s így tiltakoztak Vlagyimir Putyin jelenléte és politikája ellen. A hölgyeket a rendőrök feltartóztatták, mindketten francia útlevéllel érkeztek.

A két kontinens közötti dialógus fórumaként 1996-ban létrehozott ASEM kétévente ülésezik az állam- és kormányfők részvételével, váltakozva Ázsia és Európa között. A mostani találkozó házigazdája az EU soros elnökségét betöltő Olaszország kormánya, levezető elnöke pedig az Európai Bizottság leköszönő elnöke, José Manuel Barroso.

A plenáris üléseken és a tegnap esti munkavacsorán a gazdasági együttműködés lehetőségei mellett olyan aktuális nemzetközi kérdések kerülhettek napirendre, mint az Iszlám Állam előretörése, a közel-keleti helyzet, a szíriai polgárháború, az Ebola-járvány, a koreai-félszigeti és ukrajnai feszültség.

A "Felelős partnerség a tartós fejlődés és a biztonság erősítése nevében" mottó alatt megrendezett tanácskozás egyik központi kérdése az ukrán válság, az energiabiztonság és az Oroszország elleni szankciók. Angela Merkel a csúcs előtt a Bundestagban elhangzott beszédében azt emelte ki, hogy bár a szankciók szükségesek, a párbeszédet folytatni kell Oroszországgal.

A csúcs margóján ma tárgyal egymással Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin. Az ukrán elnök közölte, nagy reményeket fűz a tárgyaláshoz. Putyin és Porosenko legutóbb augusztusban találkozott, szeptember 5-én a Kelet-Ukrajnában harcban álló felek pedig aláírták a minszki megállapodást.

Milánói egyeztetésükön a házigazda olasz kormányfő mellett Angela Merkel, Francois Hollande és David Cameron is jelen lesz. Számos kétoldalú találkozóra is sor kerül. A ma záruló ASEM-tanácskozáson részt vesz Orbán Viktor magyar kormányfő. Eközben Kelet-Ukrajnában tulajdonképpen csak papíron él a tűzszünet. Luhanszk térségében tegnapra kritikussá vált a helyzet.

Napok óta heves harcok folynak az ukrán hadsereg és a szakadárok között, aminek következtében szerda este óta szünetel az áramellátás, mobil- és internet szolgáltatás is az egész megyében, és legtöbb településen a vízszolgáltatás is akadozik. 

Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó tájékoztatása szerint a heves harcok miatt a szakemberek nem tudják megközelíteni Bahmutyivka településen lévő meghibásodott erőművet, így egyelőre esély sincs az áramszolgáltatás zavartalanságának visszaállítására, hiszen a korábbi próbálkozások során négy szerelő már meghalt, három pedig súlyosan megsérült.

A  helyzet nemcsak súlyos, hanem kaotikus is, már azt sem tudni ki harcol ki ellen.  A kormányzó szerdán jelezte, hogy Bahmutyivkánál egy eddig ismeretlen alakulat, a magát doni hadseregnek nevező szakadár csoport zárta ostromgyűrűbe az erőművet védelmező ukrán katonákat és nemzeti gárdistákat. Állítólag ez az alakulat nem hallgat sem a luhanszki, sem a donyecki szeparatista vezetésre.

De nem sokkal jobb a helyzet Donyeckben sem. Ott a megye településeinek 60 százalékában akadoznak az alapszolgáltatások a harcok miatt.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) szerdán kiadott, az október 12-i állapotokra vonatkozó adatai szerint az Ebolába 8997 fertőzött közül 4493-an haltak bele. A szakemberek is úgy gondolják azonban, hogy legalább kétszer ennyi megbetegedésről lehet szó, hiszen sok esetet nem is tudnak regisztrálni. A kérdés: meddig lesz járvány Afrikában?