Pedig Tordai szeptemberben a Mazsihisz állásfoglalására - amelyben "zavaros előélete", és a magyarországi zsidóságnak okozott presztízsveszteség miatt lemondásra szólította fel az ügyvezetőt - válaszul még úgy fogalmazott, mivel Schwezoff kinevezéséről júliusban a közgyűlés határozott, "meg van kötve a keze". A mostani fordulatot az Index információ szerint egy Schwezoff által írt körlevél hozta.
A szeptember óta Lázár János tanácsadójaként dolgozó Zoltai Gusztáv posztját öröklő ügyvezető különböző ingatlanberuházások kapcsán kezdett vádaskodni, és azt állította: "megválasztásom egyben felkérés és felhatalmazás is volt, hogy a BZSH átláthatatlan hatalmi-pénzügyi dzsungelében rendet tegyek". Schwezoff utalt a zsidó kerekasztal szeptemberi ülésére, ahol a Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretet tett Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének, hogy a kormány plusztámogatásokat ad a holokausztmúzeumoknak és a holokauszt-emlékév eseményeire.
A Mazsihisz szerette volna, ha a Sorsok Háza helyett a BZSH-hoz tartozó Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában létesülne az "együttélésre" koncentráló tárlat, és ehhez támogatási ígéretet is kaptak Lázártól. Schwezoff szerint - ez eddig nem volt nyilvános - összesen 2,7 milliárd forintot terveztek az évtizedek óta romos zsinagóga felújítására. Az ügyvezető szerint viszont Tordai erről nem tájékoztatta a BZSH-t. A portál úgy tudja, Schwezoff a levélben többször céloz arra, hogy Tordai saját üzletet akart kihozni a beruházásból, de eddig azt remélte, ebben az ügyvezető is támogatja majd.
"Tordai úr egészen addig nem konfrontálódott velem nyíltan, amíg remélte, hogy jóindulatáért cserébe kicsit oldalra nézek, ha mutyit találok" - írta Schwezoff. Mindezek után állt Tordai a Mazsihisz korábbi döntése mellé, de mivel az ügyvezető támogatása a botrányok ellenére sem rendült meg, izgalmasnak ígérkezik a novemberi közgyűlés.
