Az immár hetedik alkalommal megrendezett program egyebek mellett azt vizsgálja, hogyan jelenítik meg az épített környezetet az irodalmi művek, valamint az épített környezettel és a városokkal való találkozás hogyan hat az irodalomra mint művészeti ágra.
Október 16-án a 19. századi Budapestet járja körül az első program: Török András a századforduló városiasodását képekkel illusztrált előadással és sétával eleveníti fel. Ugyanezen a napon Fábri Anna irodalomtörténész, Kemény Mária és Ritoók Pál beszélgetnek a nagyvárossá váló Budapestről László Ferenc vezetésével.
Pénteken délután építészet és modern irodalom témában előadást tart David Spurr, a Genfi Egyetem professzora, aki a modernség kezdeteitől bontja ki az irodalom és építészet kapcsolatát, ezt követően pedig az építészet, az irodalom és a modernitás egymásra gyakorolt hatását elemzi Bányai Évával.
A PIM-ben szombat délután a Cityscape - First Impressions of Budapest keretében négy különböző anyanyelvű, eltérő életkorú, mégis azonos kultúrájú, hosszabb-rövidebb ideig Budapesten élő író mondja el benyomásait a fővárosról és ugyanezen a napon Thomas Glavinic, Andreas Neumeister és Térey János írók értekeznek az irodalmi múzeumban az épített környezet és az írás kölcsönhatásáról.
Ezt követi Kisvárosi közhely, nagyvárosi lárma címmel a Kolozsvárról Budapestre került Tompa Andrea és a Kassáról Bázelbe emigrált Dusan Simko beszélgetése a kisváros kapcsán a nagyvárossá válásról, multikulturalizmusról, a provincializmusról, honvágyról és iróniáról, elutazásról és hazatérésről.
Vasárnap a PIM-ben Én úgy vagyok a városommal címmel Szilasi László és Bazsányi Sándor részvételével, La Phrase urbaine (A városi mondat) címmel az író és filozófus Jean-Christophe Bailly és Fáber Ágoston értekezik, az Őrjítő ez a lakótelep programon pedig Tóth Krisztina, Joanna Bator, Dragomán György és Pálfi György gondolkodik el a lakótelepen, mint kulturális problémán/jelenségen.
