Egyértelműen győzött a Fidesz az önkormányzatok mindhárom szintjén (Budapesten, a megyei jogú városokban, s a megyei közgyűlésekben); minden második választó a kormánypártra szavazott vasárnap - állapította meg a Republikon Intézet saját módszertana alapján készített összegzésében.
Az elemzés szerint a háromszintű önkormányzati választási szisztémában leadott voksok 51 százalékát szerezte meg a Fidesz, 17,1 százalékot ért el a Jobbik, 15,3-at az MSZP, a DK 6,6, az Együtt-PM 4, végül az LMP 2,9 százalékkal zárta az október 12-i választást. Ami a második helyet illeti, az MSZP Budapesten és a megyei jogú városokban jobban szerepelt a Jobbiknál, az összesített baloldali eredmény pedig e két színtéren sokszorosa a radikális párténak.
A megyei közgyűlésekben azonban a Jobbiké az egyértelmű második hely, s mivel itt a szavazatok számszerűen több voksot jelentenek, mint a fővárosi és megyei jogú városi szavazatok, a Jobbiké az országos második hely. Felhívták a figyelmet arra is, hogy igen csekély az MSZP és a Jobbik közti országos különbség, ráadásul a DK és az Együtt-PM eredményét is a szocialistákéhoz adva, a baloldal csaknem 26 százalékos eredménye áll szemben a Jobbik 17 százalékával.
Pállfy nem tudja, mi lesz
A végleges jogi eredmények megállapítása előtt nem tudnak megalakulni az önkormányzatok képviselő-testületei - mondta Pálffy Ilona.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke ismertette az önkormányzati és nemzetiségi választások nem jogerős eredményeit, s elmondta, ha mindenki kihasználja a jogorvoslatokra rendelkezésre álló határidőket, akkor a végleges jogi eredmény november 10. körül várható. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben ugyanakkor az áll, hogy a képviselő-testület és a megyei közgyűlés a választást követő 15 napon belül tartja meg az alakuló ülését.
Az NVI elnökétől erre utalva azt kérdezték, melyik törvény az erősebb, tehát mi a helyzet akkor, ha a jogorvoslati eljárás 15 napon túl húzódik. Pálffy nem tudta eldönteni, melyik törvény erősebb, de szerinte nem tud megalakulni egy települési önkormányzat, amíg nincs meg a jogerős végeredmény.
Egyébként 14 helyen időközi polgármester-választást kell tartani: hét településen szavazategyenlőség alakult ki a jelöltek között, hét településen pedig jelölt hiányában vasárnap elmaradt a polgármester-választás.
A választáson a végleges részvételi arány 44,3 százalékos volt.
A Political Capitalnak (PC) a voksolás következményeit levonó elemzése arra is kitért: a politikától való elfordulást jelzi a folyamatosan csökkenő részvétel, hiszen 2006 óta folyamatosan elmarad a részvétel az előző önkormányzati választásokétól. "A kormánnyal nem szimpatizálók jelentős részének inaktivitása a Fidesz rendszerének legfőbb támasza. Az alacsony részvétel biztosítja ugyanis, hogy a választásról választásra fogyatkozó Fidesz-tábor rendre elegendőnek bizonyul a győzelemhez" - írták.
Lényegesen kevesebb szavazattal aratott ugyanis hasonlóan nagy győzelmet a kormányoldal, mint négy évvel ezelőtt. 2010-hez képest a Fidesz mintegy 5 százalékponttal visszaesett, s noha Tarlós István újra elnyerte a főpolgármesteri címet, ő is sokkal kevesebb szavazatot kapott (290 675), mint 2010-ben (321 908), s mindössze 13 százalékponttal kapott többet, mint Bokros Lajos.
Ami az MSZP-t, illetve a baloldalt illeti, a három párt összesített 26 százalékos eredménye némiképp meghaladja a 2010-es önálló szocialista eredményt - a baloldal tehát egyáltalán nem tűnt el, csupán több pártból áll össze a hasonló végeredmény - fogalmazott a PC. Azokon a politikailag releváns helyeken, ahol a baloldal most is és négy éve is nyerni tudott (XIII. XIX., XX. kerület, Szeged), idén nagyobb arányú győzelmet arattak. A Fidesz két budapesti kerületet (XIV., XV.) és két megyei jogú várost (Békéscsaba, Salgótarján) veszített el, a közgyűlési többség azonban a békési városban is a Fideszé maradt. Ugyanakkor: noha 20 megyei jogú városban továbbra is fideszes lesz a városvezető, két kivétellel jóval kisebb arányban győztek, mint négy évvel korábban.
A PC szerint a Fidesz alternatívájának hiányát jelzi, hogy úgy is meg tudta őrizni minden megyei közgyűlésben az abszolút többségét, hogy (egy megye kivételével) mindenhol visszaesett támogatottsága. A közgyűlésekben ráadásul az MSZP-nek csak egyetlen megyében sikerült megelőznie a Jobbikot, de további 9 megyében a baloldali pártok együttesen még mindig több szavazatot kaptak a szélsőjobboldali pártnál. Négy évvel ezelőtt a Jobbik csak három megyében előzte meg az MSZP-t.
A baloldali pártok között a megyei közgyűlésekben és a fővárosban továbbra is az MSZP vezet, őket követi a DK, és az Együtt zárja a sort, bár Budapesten a különbségek kisebbek. A PC kitért arra is: az LMP az önkormányzati választások legnagyobb vesztese, hiszen országosan nem tudták bővíteni táborukat, Budapesten pedig nemcsak a főpolgármester-jelöltjük teljesített jóval gyengébben, mint négy éve (9,9 százalékról 5,7 százalékra estek vissza), de a polgármesterjelöltjeik is - egy kivétellel - mindenhol rosszabbul szerepeltek.
A legnagyobb bukások
- A Fidesz "visszafoglalta" Esztergomot: jelöltjük, Romanek Etelka 46,8 százalékot szerzett, Tétényi Éva független polgármester pedig 43,3-at
- A fideszes Balázs Árpád 1994 óta vezette Siófokot, most 62-35 százalékos arányban maradt alul Lengyel Róbert független jelölttel szemben, akit hallgatólagosan a baloldal és a Jobbik is támogatott
- A kormánypárti színekben induló Kozmann György kajak-kenus olimpiai bajnok Pakson 78-22 százalékarányban kapott ki a Néppárt jelöltjétől, Süli Jánostól
- Miskolcon nem jött be Pásztor Albert leigazolása a baloldalnak: 33 százalékos eredményével elmaradt az MSZP négy évvel ezelőtti jelöltje, Káli Sándor 38 százalékától
- A fővárosi VII. kerületben a várakozásokkal ellentétben az eddigi fideszes polgármester, Vattamány Zsolt 44-32 százalékos arányban győzött a baloldali pártok DK-s jelöltje, Farkas Ferenc előtt
- A jobbikos Juhász Oszkárt leváltották a gyöngyöspataiak: 55-36 arányban fideszes riválisára szavaztak.
- Felsőregmecen Gergely Zoltánnak, a Fidesz jelöltjének 176 szavazatból 9-et sikerült elhoznia a polgármester-választáson, ez 5,1 százalékos eredmény, ennél rosszabbul sehol nem teljesített a kormánypárt
- Felsőmocsoládon polgármesternek választották Mocsai Tamás válogatott kézilabdázót. Mocsai Lajos fia függetlenként indult és több mint 62 százalékos eredménnyel utasította maga mögé Ladányiné Kozár Anikót, a Fidesz-KDNP jelöltjét
A legyőzhetetlenek
- Szegeden a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Kothencz János a 2010-es kormánypárti 46-tal szemben most csak a szavazatok 36,88 százalékát tudta összeszedni, míg az MSZP-s Botka László 52 százalékról 58-ra növelte előnyét
- A XIII. kerületben Tóth József szocialista polgármester csaknem 70 százalékkal győzött, a 21 fős képviselő-testület 15 tagja szintén MSZP-s lesz
- Polgárdi polgármestere, Nyikos László csaknem 84 százalékkal nyert a Fidesz jelöltjével, Szilasy Katalinnal szemben, aki alig több mint 16 százalékot kapott. Nyikos korábban fideszes támogatással nyert, most azonban már nem támogatták
- Debrecenben a fideszes Papp László - Kósa Lajos utódja - 56,41 százalékot szerzett, a második helyezett, a jobbikos jelölt mindössze 15 százalékot kapott.
A legbotrányosabbak
- Egyedüli jelöltként, függetlenként indult a polgármesteri posztért Fülöpházán a "vak komondoros" Balogh József, aki legutóbb fideszes színekben indult. Nyert is, 100 százalékos támogatottsággal
- Simán bejutott a püspökladányi önkormányzat képviselő-testületébe Kiss Zsigmond, az augusztusban lemondott fideszes alpolgármester, akiről több videó is megjelent, ahogy a helyi fesztiválon részegen dülöngél, és egy fiatal lányt molesztál
- A zászlóégető, izraeli politikus-bábukat nyilvánosan akasztó Orosz Mihály Zoltán 39 százalékkal újrázhat érpataki polgármesterként
- A jobbikos Toroczkai László - egyetlen indulóként - 100 százalékkal győzött Ásotthalmon, így polgármester marad
