Törvénytelen túlóra miatt már nemcsak fontolgatja, hanem egészen biztosan feljelenti a BKV-t az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). A cég ugyanis a járművezetők anyagi kiszolgáltatottságával visszaélve a törvényes háromszáz helyett négyszáznyolcvan óra, vagyis nagyjából háromhavi túlórára kötelezné a járművezetőket.
Ráadásul a módszer végtelenül aljas: olyan munkaszerződés-módosítást tesznek eléjük, amelyben az aláíró családi okokra hivatkozva kéri a munkáltatót, hogy 480 túlórát engedélyezzen a számára. A gondos vezetőség még az elfogadható családi okokra is "felkínál" többféle változatot, a "kérelmezőnek" csak választania kell egyet.
Az eljárás nemcsak törvénytelen, hiszen a Munka törvénykönyve legfeljebb 300 túlórát engedélyez, hanem kockázatos is - hívja fel a figyelmet az esetre Nemes Gábor. Az EKSZ elnöke szerint ugyanis a 480 túlóra azt jelenti, hogy 12 helyett 15 hónapot kell dolgozniuk a sofőröknek egy évben. Ez borzasztóan megterhelő.
A legtöbb járművezető azonban még így is vállalná, mert ezzel is növekedne a keresete. Az utóbbi néhány évben ugyanis fokozatosan elvett tőlük a cég minden juttatást, megnyirbálták a kollektív szerződést, csökkentek a keresetek. Ezért ezeket az embereket a több pénz reményében könnyű rávenni arra, hogy dolgozzák halálra magukat.
Ennyi túlórának ugyanis az lenne az eredménye, hogy fáradt, ideges, agyonhajszolt buszsofőrök szállítanák az utasokat, kockáztatva mindannyiuk biztonságát, testi épségét, sőt, akár az életét is. A járművezetők ennek ellenére úgy érzik, kötelező aláírniuk az eléjük tett kérelmeket, különben kirúghatják őket.
Igaz, azt nem tudják, hogy ha a törvénytelenség egy hatósági ellenőrzéskor kiderül, akkor nemcsak a céget, hanem magát a túlórázásra kényszerített dolgozót is keményen megbüntetik. Nemes számításai szerint ennyi túlóraigény azt jelzi, hogy akár 300 járművezető is hiányzik a budapesti közösségi közlekedés zavartalan lebonyolításához. Vagyis, nagyjából annyi, amennyit a BKV elbocsátott, vagy hónapokkal ezelőtt átirányított a Volánbuszhoz az agglomerációs járatok átadása miatt.
Az EKSZ elnöke azonban elsősorban a megrendelő, a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjét, Vitézy Dávidot hibáztatja a lehetetlen helyzet kialakulásáért. A BKK-nál a szolgáltatás mértékét ugyanis rendszeresen, sőt szándékosan alultervezik, hogy később a cég számlájára lehessen írni: nem tudta teljesíteni az elvárást.
A menetrendet sem adják át időben soha, ez is akadályozza a felkészülést. Mindez újabb ok lehet a fővárosi tömegközlekedés felaprózásának a folytatására, újabb külső vállalkozók bevonására, s még több BKV-s dolgozó "kiszervezésére". Ez a cég legnyereségesebb ágazatának, a buszos szolgáltatásnak a végét is jelenthetné.
A túlóra "kérelmeket" a szakszervezet határozott felszólítására sem vonták vissza, a dél-pesti telephelyen már napokkal ezelőtt kiosztották, s előbb-utóbb a csaknem kétezer sofőr mindegyike kézhez kaphatja. Az EKSZ kijelentésére, miszerint ennyi túlórát akkor is törvénysértő lenne engedni, ha valóban a dolgozók kérnék az volt az illetékesek válasza, hogy a cég jogászai szerint az eljárás kicsit sem aggályos.
A cégvezetés a szakszervezet felszólítása ellenére sem állította le az akciót, s mivel az EKSZ ügyvédei bizonyítottnak tartják a törvénysértést, a szakszervezet megteszi a feljelentést a BKV ellen.
Az EKSZ követeli, hogy a már aláírt munkaszerződés-módosításokat azonnal semmisítsék meg, és a korábbi szerződés szerinti jogi állapotot állítsák vissza. Nemeséket egyébként meglepte, hogy ennyi pénz van túlórára, ezért követelik, adják oda azt bérként az embereknek, hiszen a BKK miatt az elmúlt években úgyis jelentősen csökkentek a juttatások és a fizetések is.
