A török diplomácia vezetője úgy fogalmazott, "nem reális" arra számítani, hogy Törökország egyedül vállalja a szárazföldi akció megindítását az IS ellen. Cavusoglu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a légicsapások önmagukban nem képesek megváltoztatni az erőviszonyokat a térségben.
Az amerikai védelmi minisztérium már több mint egymilliárd dollárt költött az Iszlám Állammal szembeni fellépésre, jelenleg napi 10 millió dollárt tesznek ki az iraki és szíriai területen végrehajtott légicsapások költségei. A stratégiai és költségvetési kiadások központjának szakértője, Tod Harrison a Boston Globe című lap szerint úgy véli, hogy a hadműveletek hosszúságától függően 4-22 milliárd dollárba kerülhet az IS meggyengítését és megsemmisítését célzó hadművelet. Noha Obama elnök kizárta, hogy szárazföldi erőket vetnének be, a Pentagon még nem vetette el teljesen ezt a lehetőséget. Az első öbölháborús veteránoknak évi 4 milliárd dollár kártérítést fizet a Pentagon, az iraki és az afganisztáni háború sebesült katonáinak járó kompenzáció ennél jóval magasabb összeget tehet ki.
Törökország már 1,5 millió szíriai menekültet fogadott be, közülük mintegy 200 ezren a Kobani térségében folyó harcok miatt lépték át a határt, s kerestek menedéket török területen. Az ankarai törvényhozás múlt héten elvileg hozzájárult ahhoz, hogy Törökország belépjen az Iszlám Állam visszaszorítását célzó koalíciós hadműveletekbe.
Jens Stoltenberg a sajtóértekezleten cáfolta, hogy a NATO légtértilalmi övezetet vagy ütközőzónát készülne kialakítani szíriai területen. "Ilyen tervek eddig nem kerültek napirendre a NATO-n belül folyó vitákban" - mondta. Stoltenberg attól tart, hogy egy ütközőzóna sem segítene, s "nincs egyszerű kiút" a válságból.
Franciaország és Nagy-Britannia korábban ugyanakkor jelezte, támogatnák
ütközőzóna létrehozását a kurdok által lakott török-szíriai határszakaszon a menekültek számára. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig azt közölte, „nagyon alaposan" át kell gondolni a javaslatot. Kerry kifejtette, hazáját komoly aggodalommal töltik el a Kobaniban történtek.
Az Egyesült Államok értesülései szerint a kurd pesmerga hadsereg továbbra is ellenőrzése alatt tartja a török határhoz közel eső, stratégiailag rendkívül fontos település, Kobani „nagy részét”. Az Egyesült Államok és Jordánia szerdán és csütörtökön több légicsapást hajtott végre az IS egységei ellen.
Egyes hírek szerint kilenc hullámban támadták a dzsihadistákat. Az ausztrál védelmi minisztérium pedig azt közölte, első ízben az ország vadászgépei is részt vettek a szélsőségesek elleni műveletben. Kobaniból továbbra is ellentmondó jelentések érkeznek. Csütörtök kora hajnalban az IS kurd közlések szerint két városnegyedbe hatolt be.
A londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Csoport értesülése szerint az IS ellenőrzi a város legalább egyharmadát, s csütörtökön tovább törtek előre. Ezt erősítette meg egy magas rangú kurd politikus is. Az IS harcosai nehézfegyverekkel, páncélosokkal haladtak előre – közölte Aszja Abdulla.
Heves összecsapásokra került sor a városban, s feltehetően több polgári személy is életét vesztette. Egy másik kurd politikus ugyanakkor arról számolt be, hogy az IS-ellenes koalíciónak sikerült a város keleti részén visszafoglalnia néhány épületet.
Barack Obama ismételten türelmet kért az Iszlám Állam elleni hadjáratban. „Nagyon nehéz ez a küldetés” – közölte az amerikai elnök, miután a Pentagon magas rangú tábornokaival találkozott. Emlékeztetett arra, kezdettől fogva azt mondta, hogy a háborút nem lehet egyik napról a másikra megnyerni.
A Pentagon megerősítette, a légicsapások nem elegendőek Kobani megmentéséhez. Ugyanakkor az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, John Kirby kijelentette, hatékonynak bizonyultak az IS állásaival szembeni légicsapások. Szerinte a harcosok körülbelül egyharmada vonult vissza.