Egy barátom betette a bogarat a fülembe. Járatos az ingatlanszakmában, hát a külügyminiszteri hajlék ügyét sem politikai szemmel-füllel figyelte. Kiderült, hogy a villácska 708,4 négyzetméter hasznos területű. A 167 milliós vételár szerint tehát kvadártméterenként kb. 236 ezer forintot kóstál. Dunakeszin egy átlagos panellakás esetében ez 250 ezer forint körüli. És abban nincsen sem öt garázs autómosóval, sem fűtött csempéjű uszoda, szaunákkal, sem hétméteres belmagasság. Hogy az automata öntözővel zsendített mintakertről már ne is beszéljünk.
Vélekedése szerint pusztán a luxuslétesítmények verik a százmilliót, és akkor a szerény felszereltségről még meg sem emlékeztünk. Végül is: mutyinak gondolja az egészet, a buta ingatlanos agyával: valójában itt a szorzótáblát kellene használni, ha tényleges ár-érték arányról szólna a történet. Node ki ír valós vételárat egy szerződésbe? Ő még csak pár évtizede van a szakmában, de ez kevés volt ilyen tapasztalatok szerzéséhez. Más kérdés, hogy az illetékhivatal azért szokott kínos meglepetéseket okozni, de rendre csak a csóró ügyfelek számára.
A Szijjártó-féle utóbevallás összegéből mifelénk egy teljes lépcsőháznyi lakást vehetett volna, amit kiadhatna, busásan megélhetne belőle. Amúgy is szereti a befektetéseket, ezekre kuporgat, mert fialnak neki szépen. Most meg egyszerre csak herdál… Hát ki érti ezt?
