A szerdán közreadott Füle-jelentés a bővítési biztosi hagyományoknak megfelelően pozitív, most is elismeréssel szól a tagjelölt és a tagjelölti státuszra pályázó országok felkészültségéről. Idén elsősorban a közigazgatás és a demokratikus intézmények EU-konform átalakítását vizsgálták a Nyugat-Balkánon és Törökországban. Hét ország szerepel a megszűnő posztról távozó biztos jelentésében: Montenegró, Szerbia, Makedónia, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó és Törökország. A nyolcadik, a jó pár évig hasonlóképp a jelöltek között szereplő Izland azóta lemondott az unióhoz való csatlakozásról.
Némi rosszindulattal azt mondhatnánk, néhány más tagjelölt ország radikális muszlim fiataljai pedig inkább az Iszlám Államhoz csatlakoznának, mint az Európai Unióhoz. Törökország pedig a maga dinamikus gazdasági fejlődésével, és egyre inkább iszlámközpontú politikájával láthatóan maga sem veszi már túl komolyan az EU-csatlakozást. Magyarország számára nyilván a szomszédos Szerbia felvétele lenne fontos, a magyar kisebbségével együtt. Sajnos a nyugati közhangulat és vele a brüsszeli széljárás annyira a bővítés gondolata ellen fordult, hogy erre 2019 előtt már nincs esély.