Obama a héten két adománygyűjtő összejövetelt tart New Yorkban, majd csütörtöktől három napig Kaliforniában győzködi a potenciális donorokat, hogy támogassák a Demokrata Párt jelöltjeit. A CBS News azt írja, számos demokrata politikus elhárítja a megtiszteltetést, hogy közös pódiumon jelenjen meg a Fehér Ház lakójával.
Miközben még le sem zajlott a félidős voksolás, az igazán nagy izgalmat az kelti, kik küzdenek meg egymással 2016-ban a Fehér Házért. Obama második terminusa lejár, s így teljesen nyitott lesz a verseny. Noha Hillary Clinton volt szenátor, külügyminiszter, egykori First Lady, s új nagymama még nem mondta ki a végső szót, nem igazán kétséges, hogy ismét indulni fog.
A republikánusoknak tanulniuk kellene a 2012-es év hibáiból - írta a Politico című lap, nem engedhetik meg maguknak még egyszer, hogy elhúzódó előválasztási kampányt tartsanak sok jelölttel, így csak a demokratákat segítik újabb győzelemhez. Legalább 15 önjelölt induló pályázhatja meg a republikánus elnökjelöltséget, s a színfalak mögött már folynak a csatározások.
Agresszív kampányt folytat máris Ted Cruz. A texasi republikánus szenátor a teadélután mozgalom radikális képviselőjeként híveket és ellenségeket egyaránt szerzett magának a szenátusban. Cruz egyik fő célpontja Chris Christie, New Jersey állam kormányzója. Sokáig benne látták a legtöbb lehetőséget a republikánus királycsinálók, de Cristie zűrös botrányba keveredett, s azóta sem tudja visszaszerezni régi népszerűségét.
Nem adta fel elnöki ambícióit Rick Perry, Texas leköszönő kormányzója sem, noha ő 2012-ben próbálkozott, ám csúfosan felsült az egyik tévévitában. A veterán libertariánus képviselő, Ron Paul helyett már a fia fog ringbe állni: Rand Paul, Kentucky állam szenátora ott van a potenciális éllovasok között.
Nagyon valószínű, hogy a republikánusok költségvetési főguruja, Paul Ryan - a 2012-es induló, Mitt Romney alelnökjelölt-párja ezúttal az elnökjelöltség megszerzésével próbálkozik, Ryan fiatal, dinamikus, s a költségvetési csatározásokban bebizonyította, hogy képes szót érteni a politikai árok túloldalán állókkal is. Ryan a Politico-nak azt nyilatkozta, reméli, hogy ezúttal a republikánus jelöltek kesztyűs kézzel bánnak majd egymással, s inkább a nagy célra fókuszálnak majd 2016-ban. Halogatja a döntést egy igazi nagyágyú, Jeb Bush volt floridai kormányzó.
Obama népszerűsége szeptemberi felmérések szerint 40 százalék körül mozog (a Zogby szerint jelenleg 44 százalékon állhat), alacsonyabb, mint 2010-ben volt, amikor a republikánusok súlyos vereséget mértek a demokratákra, s megszerezték a többséget a képviselőházban.
Egyes államokban az elnök kifejezetten népszerűtlen, így például Arkansas államban 31 százalékos a támogatottsága, Louisianában 39 százalék, Iowában 41 százalék tartja jónak az elnök tevékenységét, Észak-Karolinában 42 százalék.
A 44. elnök persze nem is nagyon ér rá kampánykörútra indulni, rendkívül lefoglalja a külpolitika, az Iszlám Állam elleni offenzíva, a közel-keleti válság, a világméretű - s időközben már az Egyesült Államok területén is megjelent - Ebola-járvány elleni küzdelem. Obama követheti korábbi elnökök receptjét: elődjei is gyakorta a külpolitikától remélték hazai támogatottságuk megerősödését.
A demokrata jelöltek mellett korteskedik a kampány hajrájában Joe Biden alelnök, s a First Lady is. Michelle Obama jóval népszerűbb a választók körében, mint az elnök, s így sok választási gyűlésen inkább őt veti be a Fehér Ház. A nehéz helyzetben lévő demokraták segítségére sietett a volt elnök, Bill Clinton is. Egykor az ő szerepeltetésétől is ódzkodtak a képviselők, manapság nincs tekintélyesebb demokrata, aki kiállhatna az ingadozó államokban.
A 42. elnök Kentucky államban Alison Lundergan Grimes, Floridában Charlie Crist, Iowában Bruce Braley mellett korteskedett. Legutóbb pedig saját szűkebb pátriájában, Arkansasban figyelmeztette a szavazókat: ne sétáljanak bele a republikánusok csapdájába, s ne úgy tekintsenek a voksolásra, mint Obama politikája elleni protest-szavazásra.
Arkansasban Mark Pryor demokrata szenátor próbálja védeni a posztját. Kihívója, Tom Cotton republikánus képviselő a negatív kampányt arra építi,
hogy az államban 62 százalékos Obama elutasítottsága. Aki Cottonra szavaz, az nemet mond a minimálbér emelésére, a kedvező kamatozású diákhitelekre, a nők egyenlő bérezésére - érvelt a demokrata vívmányok mellett Clinton, aki Arkansasban született, s ott volt sikeres kormányzó, mielőtt az elnökségért indult 1992-ben.
Arkansas egyike a kulcsállamoknak, ahol eldől, hogy meg tudják-e őrizni többségüket legalább a kongresszus egyik házában a demokraták.
A republikánusok 2010-ben Obama egészségügyi reformjának negatív fogadtatását felhasználva könnyűszerrel szerezték meg a többséget a képviselőházban, s ezt visszafordítani ebben a választási ciklusban szinte lehetetlen (233 republikánus, 199 demokrata ül a képviselőházban, minden posztot megújítanak).
Így a szenátusi többség megtartására koncentrálnak, de ott is kedvezőtlen a konstelláció: 21 szenátusi helyet védelmeznek a demokraták, 15-öt a republikánusok. Hat államban kellene fordítani a republikánusoknak ahhoz, hogy övék legyen a többség.
Sok múlik azon, hogy Pryor szenátor Arkansasban meg tudja-e védeni a helyét, ahogy azon is, hogy Alaszkában Mark Begich, Louisianában Mary Landrieu demokrata szenátorok újra győzni tudnak-e. Három államban - Montanában, Dél-Dakotában és Nyugat-Virginiában - nincs esély a demokrata győzelemre.
Egyetlen republikánusok által védett államban se látszik remény arra, hogy a demokraták el tudnának egy szenátori széket hódítani. Jelenleg a 100 tagú szenátusban 53 demokrata és 45 republikánus honatya ül, 2 független szenátor a demokratákkal együtt szavaz. Hat évig szolgálnak a szenátorok, két évente a testület harmadát újítják meg. Idén 36 államban kormányzóválasztást is tartanak.
A demokrata honatyák nagyban támaszkodnak az Obama által kiépített profi kampánygépezetre. A demokraták idén 10 billegő államban 60 millió dollárt költenek a szavazók mozgósítására, s négyezer fizetett aktivistájuk dolgozik azért, hogy a potenciális demokrata szavazókat megtalálja, meggyőzze, hogy regisztráltassák magukat, s a korai szavazás lehetőségével élve már jóelőre adják le voksukat.
A "Bannock utcai projekt", ahogyan nevezik, az eddigi legnagyobb szenátusi mozgósítási akció, s kifejezetten a félidős választáson általában távol maradókra koncentrál. A szavazók - különösképpen a fiatalok aktivizálása - döntő jelentőségű volt Obama 2008-as és 2012-es elnökválasztási győzelmében.
Az egyik csatatér-államban, Ohióban például az Obama-kampánynak 123 irodája volt, míg a republikánusoknak csak 40. Obama önkéntesei egy nap alatt 270 ezer ajtón kopogtattak, hogy emlékeztessék a választókat, menjenek el szavazni.
Elárasztják a tévéket a félidős voksoláson is a választási hirdetések. A pártoktól független Wesleyan Media Project a múlt hónapban többezer kampányvideót elemzett, s arra jutott, még az átlagosnál is nagyobb, 74 százalékos, a negatív hirdetések aránya. Louisiana államban például szeptember hónapban egyetlen pozitív üzenet sem volt a hirdetésekben.
A Los Angeles Times csokorba szedte a legjobb és legrosszabb tévés reklámokat. Begich alaszkai demokrata szenátor alaptalanul vádolta meg kihívóját, az állam főügyészét, hogy enyhe ítéletet szabott ki egy szexuális erőszakolóra. A hirdetésben szerepeltetett család is sérelmezte, hogy a fájdalmas esetet felelevenítették.
David Perdue georgiai szenátorjelölt szintén alap nélkül azt állította, demokrata ellenfele, Michelle Nun terroristákhoz kötődő muszlim szervezetet finanszíroz. Sokan szerepeltetnek állatokat a kampányvideókon, de a pálmát Rob Maness republikánus szenátorjelölt vitte el, aki azt ígéri - és demonstrálja is -, hogy úgy küzd majd meg Washingtonban a túlköltekezőkkel, az egészségügyi reform támogatóival, illetve a fegyvertartást korlátozni akarókkal, mint odahaza, Louisianában az aligátorokkal.
