A CEU Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja az eddigi legnagyobb tanulmányt adta közre a személyes adatokkal való visszaélésekről Európában - tájékoztatta az intézmény szerdán az MTI-t.
A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a személyes adatok kiszivárgása nem is annyira a rosszindulatú hackerekhez, hanem az adott szervezet bennfenteseihez köthető, olyan személyekhez, akik a szervezetnek dolgoznak. Az esetek 57 százaléka szervezeti hibából, belső visszaélésből vagy egyéb, szervezeten belüli helytelen adatkezelésből fakadt.
A konkrétan Európát érintő jogsértések 24 százalékát az Egyesült Királyságból indított támadásokon keresztül követték el: a szigetországban minden 100 lakosra 200 személyes adattal való visszaélés jutott. Németország, Görögország, Hollandia és Norvégia azok az országok, ahol kiugróan magas a visszaélések száma.
A tanulmány által lefedett országok teljes lakossága 524 millió fő, míg ugyanitt az internethasználók száma 409 millió. Arányokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a vizsgált országokban 100 lakosra vetítve 43 személyes adattal éltek vissza. Száz internethasználóra vonatkoztatva ez már 56 személyes adatot jelent.
Philip Howard, a CEU globális médiát és kommunikációt oktató professzora azt mondta, hogy a közpolitika számára a következő lépés a bejelentési kötelezettség bevezetése kellene, hogy legyen. "A cégek és a kormányhivatalok számára egyaránt kötelezővé kellene tenni, hogy amennyiben veszélybe került a személyes adatok biztonsága, mind az áldozatoknak, mind az adatvédelmi biztosnak jelentsék az adatokkal történt esetleges visszaélést. A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy kinek van törvényes hozzáférése a személyes adataihoz, és joguk van tudni, ha valaki visszaélt azokkal" - jelentette ki Howard.
