Az NVI adatai szerint 2010-ben az - akkor szóhasználattal - kisebbségi választásra 228 038 választópolgárt vettek fel a kisebbségi választói jegyzékbe, az idei, október 12-i voksolásra azonban 13 ezerrel többet, 241 289-et.
A négy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva kitűnik: a 13 nemzetiség közül egyedül a roma tudta növelni választópolgárainak számát, amíg 2010-ben 133 492-en szerepeltek a jegyzékben, most 24 ezerrel többen, 158 101-en, azaz a roma nemzetiség 18 százalékkal növelte szavazóinak számát.
Az összes többi nemzetiség szavazóinak száma azonban csökkent: a legnagyobb arányban, közel 35 százalékkal a bolgár nemzetiségé, amelynek négy éve még 2088 szavazója volt, most viszont csak 1355, valamint a szlovéné, amelynek négy évvel ezelőtt 1025 szavazója volt, most viszont 33 százalékkal kevesebben, 692-en vetették fel magukat a névjegyzékbe.
Harminc százalékkal kevesebb a szerb nemzetiség szavazóinak száma (2432-ről 1692-re csökkent), 26-26 százalékos a csökkenés a ruszin (4228-ról 3115-re) és a lengyel nemzetiségnél (3052-ről 2251-re), vagyis ők is "elvesztették" szavazóik egynegyedét négy év alatt. Az ukrán nemzetiség szavazóinak száma 1338-ról 1021-re csökkent (24 százalékkal), a görögé 2267-ről 1745-re (23 százalékos csökkenés). A második legnépesebb nemzetiség, a német névjegyzékben szereplő tagjainak száma 46 629-ről 40 923-ra csökkent (12 százalék) négy év alatt.
A horvát nemzetiségnél 8 százalékos csökkenés figyelhető meg: 11 571-ről 10 644-re csökkent a szavazók száma, 3 százalékos a csökkenés a román nemzetiségnél (5277-ről 5118-ra), 2 százalékos az örménynél (2357-ről 2411-re).
A legkisebb arányban - mindössze fél százalékkal - a szlovák nemzetiség szavazóinak száma csökkent: 12 282-ről 12 221-re.