Némi kitérő után feltehetően ismét Bojko Boriszov ülhet majd a bolgár miniszterelnöki székbe. A felmérések alapján ugyanis pártja, a konzervatív GERB nyeri meg a vasárnap esedékes parlamenti választást. A konzervatív politikai erő a voksok körülbelül 34 százalékára számíthat. A voksolás nagy vesztesei az eddig kormányzó szocialisták lesznek, akik a legjobb esetben is csak húsz százalékos eredményre tehetnek szert.
A baloldali párt jelentős népszerűségvesztésének két oka van. A bankválság súlyos következményekkel járt, megingott a bizalom az ország pénzintézeteiben. Bár állítólag sosem állt fenn a veszélye a bankok összeomlásának, az oligarchák háborúja miatt majdnem elérték azt, hogy százezrek maradjanak befektetéseik nélkül. Részben az Európai Unió gyors segítségének köszönhető, hogy végül elkerülték a nagyobb bajt. Ettől függetlenül drámai az ország gazdasági helyzete. Emiatt a szocialisták és a török kisebbség pártja alkotta koalíció egy sor népszerűtlen intézkedést hozott. Nehezen emésztették meg például a bolgárok, hogy október elsejétől országszerte tíz százalékkal kellett felemelni az áram árát.
A kormány azonban politikai hibákat is elkövetett. A hírhedt oligarchát, Deljan Peevszkit nevezték ki a nemzetbiztonsági ügynökség élére. A heves tiltakozások nyomán visszalépett ugyan, ám a kedélyek ezután sem csillapodtak le, még hónapokig tartottak a tüntetések. A médiamogul Peevszki igazi villámkarriert mondhat magáénak, mindössze 21 esztendős volt, amikor államtitkárnak s egy cég felügyelő bizottsági elnökének nevezték ki. Az aranyifjú a nem akármilyen pályafutást elsősorban anyjának köszönheti, aki Szimeon Szakszkoburgotszki kormányzása idején a szerencsejáték vállalatot irányította, s állítólag igen jóban volt a „király” szóvivőjével, Galja Dicsevával.
A kormány sorsa a május végén megrendezett európai parlamenti választás során pecsételődött meg. A szocialisták súlyos vereséget szenvedtek, s mivel a parlamentben a kabinetnek eleve nem volt igazi többsége, a török kisebbség pártja előre menekült: felmondta a koalíciót a szocialistákkal.
Bulgáriát az Európai Unió szegényházának is nevezik, s sajnos ez a megfogalmazás nem is áll annyira távol a valóságtól. A gondokat tetézi a szinte állandósult belpolitikai válság. 2013 óta a most vasárnapi lesz a második idő előtti voksolás. Bár a GERB alighanem nagy fölénnyel nyer, semmi garancia sincs arra, hogy biztos mandátumtöbbségre támaszkodhat majd a szófiai törvényhozásban. A 2013 májusában megrendezett voksoláson ugyanis bár szintén a GERB végzett az élen, végül egyetlen párt sem volt hajlandó szövetkezni vele. Bojko Boriszov ugyanis megosztó személyiség, s alighanem nem is őt lehetne Bulgária legtisztább politikusának nevezni. Sok függ attól, hány párt kerül be a törvényhozásba.
Boriszov a kampányban azt hangoztatta, hogy a GERB a „stabilitás” pártja. Arról ugyanakkor kevés szó esett, ígéretének megfelelően miként teremt majd munkahelyeket a párt, s mely eszközökkel javítaná az életszínvonalat. Sok bolgár már nem hisz az ígéreteknek. A közvélemény-kutatók szerint alacsonyabb lesz a részvétel, mint 2013-ban. Körülbelül 3,2-3,3 millió embert várnak az urnákhoz.
