A csoport tagjai lesznek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Posta és a takarékszövetkezeti integráció. Az államtitkár az FHB-t szerényen az állami pénzügyi csoport együttműködő partnerének nevezte. Miként a rezsiholdingnál, a pénzügyi területen is az MFB játssza majd a főszerepet, mint megtudtuk a bank jelentős átalakítás előtt áll. A vagyonkezelési tevékenysége csökken, komplex pénzügyi szolgáltató központtá alakul majd, ahol tőke-, hitel- és garanciatermékek csomag formában lesznek elérhetőek. Magyarán mintegy központi bank fog működni a csoporton belül, egyedi nagyhiteleket nyújt és refinanszírozási rendszert működtet.
Az MFB szorosabbra fűzi kapcsolatát a takarékszövetkezetekkel és az uniós források elosztásában pedig a tárcákkal működik együtt.
Az államtitkár beszámolójából kitűnt, hogy erős összefonódás lesz a pénzügyi és a rezsiholding között. A posta és szintén állami tulajdonú Díjbeszedő Holding számlázási és behajtási feladatokat kap. A posta ezen túl, a levélforgalom visszaesése miatt kieső bevételeket számlavezetésből, banki és biztosítási termékek árusításából pótolja, minapi hír, hogy 49 százalékos tulajdonrészt szerzett az FHB Kereskedelmi Bankban. A kereszttulajdonlások okai nehezen kibogozhatóak, így például, az is talány, hogy mi szükség volt a takarékszövetkezeti integráció 25 százalék +1 szavazat tulajdonszerzésére a postában. A 2300 egységből álló postai és az 1600 fiókot üzemeltető takarékszövetkezeti hálózat sok településen egymásnak konkurenciái, még ha nem is versenyeznek egymással.
Nem titkolt cél, hogy az új intézményrendszernek nagy szerepet szánnak a hitelezés felpörgetésében. Az ehhez szükséges tőke forrásáról Bertalan Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az a MFB nemzetközi és belföldi kötvénykibocsátásokból, nemzetközi fejlesztési intézmények által nyújtott hitelekből, értékpapírosított és kétoldalú hitelekből is finanszírozza tevékenységét.
