Csökkenő széndioxid-kibocsátás, és energiafelhasználás. Ezekre az egyébként helyeselhető célokra írt ki pályázatokat a fejlesztési tárca. Sorra jelennek meg a kiírások, e hónap 22-én a fűtéskorszerűsítés, 25-én a hűtő- és fagyasztóvásárlás feltételeit ismerhette meg a lakosság, ma pedig a nyílászárók cseréjére kiírt pályázat lát napvilágot. Az összesen 2,72 milliárd forintos keretből egymilliárd mehet kazán- és radiátorcserére, 1,1 milliárdból lehet ablakot cserélni, a maradék 627 millió fordítható hűtőcserére. Ez utóbbit kifejezetten a nagycsaládosoknak és a nyugdíjasoknak hirdette meg az NFM.
Mindhárom pályázati kategóriában kizárólag elektronikus úton nyújthatók be a kérelmek és dokumentumok a kijelölt portálokon, megfelelő regisztrációval. Bár a meghirdetéstől számítva harminc nap áll rendelkezésre, hogy összeállítsák az érdeklődők a pályázatokat, óhatatlanul helyzeti előnyben vannak akik készségszinten használják az internetet és ismerik az e-közigazgatás rejtelmeit.
Az internet használata örvendetesen terjed Magyarországon is, tavaly a háztartások 71 százalékának volt kapcsolata a világhálóhoz. Azonban az életkor szerinti eloszlás már nem ennyire szívderítő. Az 55-64 éves korosztály 43, az afelettieknek csupán 17 százaléka használ internetet a KSH múlt évről készített összefoglalója szerint. Az e-közigazgatás alapjának tekinthető ügyfélkapus regisztráció sem túlzottan népszerű - pedig ez a pályázatok elektronikus benyújtáshoz elengedhetetlen. A teljes lakosságból valamivel több, mint másfél millióan használják a magyarorszag.hu és társított lapjai szolgáltatásait.
Érthető a törekvés a kormányzat részéről, hogy az oldal ismertségét javítani akarja, azonban sokan versenyhátrányba kerülhetnek, ha pályázatbeadáshoz ennek kizárólagosságát előírják. Nem túl bonyolult ugyan regisztrálni az ügyfélkapun, ingyenes is, de mindenképpen személyesen kell megtenni. (Lehet e nélkül is kezdeményezni a kapuhoz való hozzáférést, ha valaki 20-50 ezer forintért csináltat magának digitális aláírást.)
Minden bizonnyal sokan számolni kezdenek, megéri-e pályázni, az utánajárás, az előírások, kötöttségek, számlák, dokumentáltság és az elnyerhető összeg összevetése alapján. A fűtéskorszerűsítés és a nyílászárók cseréjéhez elnyerhető, a beruházás költségeinek 40 százalékát kitevő, legfeljebb 650, illetve 500 ezer forint körüli összeget tekintve úgy tetszik mindenképpen megéri, még ha utófinanszírozással juthat is az ügyfél a pénzéhez. A hűtő és fagyasztócserére elnyerhető A++ kategóriájú berendezéshez 25, ennél jobb energiabesorolásúakhoz adható 35 ezer forint azonban már elgondolkodtató: megéri-e, ha túl sokat kell utánajárni, vagy fizetni kellene valakinek a pályázat összeállításáért. A 20-25 oldalas útmutatók tanulmányozása, a pályázati űrlapok kitöltése, a szükséges dokumentumok beszerzése csak a gyakorlottaknak egyszerűnek tűnő feladat. A nagycsaládosoknak és a nyugdíjasoknak kiírt részből 3500-an részesülhetnek, vélhetően nagy lesz a tolongás. Ugyanakkor, míg korábban érdekvédő szervezeteiktől, egyesületeiktől ez a két célcsoport kapott segítséget, az idén erre már nem számíthatnak.
Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke a Népszavának elmondta, a pályázat kiírása előtt nem egyeztetett velük a szaktárca, de a kiírás szövegéből az kiderül, hogy figyelembe vették a 2010-es pályázat után az egyesület által összefoglalt tanulságokat. Az akkori pályázat sem volt kevésbé bonyolult, mint a mostani, de akkor az egyesületek még magukra vállalták az adminisztratív költségeket - és tanultak belőle. Ezért azt javasolták, hogy ezeket a következő hasonló kiírásoknál már ne terheljék rájuk. Volt olyan egyesület, amelyik évente egy-kétmillió forintos költségvetéssel működött, s vállalta 150 család pályázatának elkészítését hűtőgépre, illetve mosógépre. A segítség szó szerinti ára egymillió forint volt, amit az egyesületnek három év alatt a saját költségvetéséből kellett kigazdálkodnia és kifizetnie. A mostani kiírásból nem derül ki, hogy ki állja majd a hűtő- és fagyasztógépek műszaki leírásának a fénymásolását, és természetesen ezen kívül még további kiadásokkal is lehet számolni.
Az sem világos, hogy az ellenőrzés milyen elvek alapján végzik majd el. A szöveg meglehetősen általános. A 2010-es pályázatnál le kellett fényképezni az új, illetve az elszállított régi berendezést és mindkettőre egy-egy kódszámot is kellett ragasztani, hogy beazonosíthatók legyenek. A családoknak még a régi és az új gép fogyasztási adatait is föl kellett jegyezniük. Ez a jelenlegi kiírásban már nem szerepel. A pályázatról semmilyen előzetes információt nem kaptunk, a szövegét sem láttuk, senki nem egyeztetett velünk - nyilatkozta lapunknak Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke. A 2010 előtti időszakban a pályázatot meghirdető minisztérium, vagy más állami szervezet a kiírás előtt tárgyalt az Idősügyi Tanáccsal. Ezt követően a nyugdíjas szervezetek javaslatait figyelembe véve előfordult, hogy a pályázat szövegén is változtattak.
Az egyesület elnöke hozzátette, az Idősügyi Tanács jelenleg már nem működik, és az idősügyi szervezetek véleményét sem kérik ki a rájuk vonatkozó intézkedések, pályázatok előtt. Egy kistelepülésen élő kisnyugdíjasnak, ha egyáltalán tudomást szerez a pályázatról, nem egyszerű feladat regisztrálnia az ügyfélkapun, összekészíteni a dokumentációt és lehet, hogy az egész csak kidobott pénz, mert időközben a források kimerülése miatt lezárták a pályázatot - jegyezte meg Orsós Éva.