A most Budapestre érkezett nagyszabású kiállítás földrészenként mutatja be a mumifikált testemlékeket, Afrika, Európa, Dél-Amerika, Ausztrália-Óceánia és Ázsia múmiáin keresztül. A látogatók miért és a hogyan kérdésekre is választ kapnak, vagyis megtudhatják, milyen okokból mumifikálták a holtakat és milyen eszközökkel végezték a balzsamozást. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően pedig egyes múmiák személyes élettörténetét is megismerhetjük.
A kiállítás eddig megjárt már számos amerikai várost és Európában is több helyen bemutatkozott. Eddig 1,7 millió ember váltott rá jegyet. A sok utazás miatt ezért a kiállított testeket gondosan zárt ládákba helyezik, hogy a múmiák még véletlenül se mozduljanak el szállítás közben. A tegnapi sajtótájékoztatón három dobozt nyitottak fel, melyek egy-egy kuriózumot rejtettek.
Az első, egy kisméretű gyermekmúmia volt, mely egyike a világ legrégebben – akár 6500 évvel ezelőtt – készített múmiáinak, az úgynevezett chinchorróknak, vagyis még korábban készült mint az egyiptomi leletek. De nemcsak emiatt érdekes a Chilében, az Atacama-sivatagban talált múmia. Bár gyerek lévén kisméretű, jól megfigyelhető rajta az agyagmaszk és a fején elhelyezett hajból készült paróka.
Ugyancsak ilyen aprólékos munkáról tett tanúbizonyságot a második dobozból kiemelt „múmiabatyu” is. A Peru területéről származó lelet valamivel fiatalabb, mint a chilei, Krisztus után 600-1000-ből származik, vagyis az Inka birodalom kezdetének idejéből. Különlegessége, hogy kis színes batyuba csomagolták, melyet négy fém tűvel és kagylókkal fogtak össze.
Természetesen a múzeumi szabályoknak megfelelően a batyut szigorúan bontatlan állapotban kell megőrizni az utókornak, de a modern technológiának hála, a CT-felvétellel a tudósok kiderítették mit rejt az apró múmia. A batyuban kagylókat, csigákat és gyöngyöket láttak, melyeket a szülők szánhattak halott gyermeküknek a túlvilági élethez.
A sajtótájékoztatón a harmadik dobozból Sándor Terézia testét emelték ki, aki „a szív nélküli apáca” néven híresült el. A Váci Fehérek temploma kriptájának feltárásakor talált múmiát rejtély övezi, ugyanis nem lehet tudni, pontosan miért távolították el a mellkasából a szívet.
Magyarország is hozzájárult a vándorkiállításhoz négy, Vácról származó múmiával. Ezek nemcsak a történettudományi szempontból fontosak. Nélkülük a kiállítás sem jöhetett volna Budapestre, ugyanis azzal, hogy hazánk a váci múmiákkal hozzájárult a kiállításhoz, a Természettudományi Múzeumnak nem kellett kölcsönzési díjat fizetnie.
Saját finanszírozásból képtelen lett volna az intézmény megvásárolni a több országot is megjárt kiállítást. De szerencsére a mannheimi Reiss-Eingelhort Museum egy korábbi kiállításuk kiegészítéséhez kölcsönkérte a váci múmiákat.
A nagyszabású tárlathoz további német és holland múzeumok is csatlakoztak, és a siker akkora lett, hogy az egyszeri bemutatásból megszületett a mostani, világot bejáró vándorkiállítás. Magyarországon a Múmiavilág kiállítás állami garanciával valósul meg, a biztosítási összege 8,5 millió euro.
