Irtózatos méreteket ölt a németek és a franciák között dúló csata, amelynek részleteiről borzalmakat közölnek a különböző világlapok. Az egyesült francia-angol seregek megdöbbentő erővel igyekeznek föltartóztatni a németeket előnyomulásukban, de — a jelentések legtöbbje ezt hangoztatja — a német sereg minden akadályt legyőzve tör előre céljai felé. Mindkét részen rettenetes áldozatokat követel ez a szörnyű tusa, amelynek végül is a németek föltétlen győzelméhez kell vezetnie.
Franciaországot egyébként meglehetősen cserbenhagyták szövetségesei. Oroszország egészen elfordult tőle és hogy hogyan vélekednek Oroszországról a franciák, arra nagyon jellemző a párisi l'Humanité című testvérlapunk egyik legutóbbi cikke, amely kifejti, hogy az orosz kormány kifelé szabadságharcot hirdet, bent azonban erőszakos önkényuralmat tart fönn és a szabadelvű elemek ellen épp olyan hajtó vadászatot indít, mint az ellenforradalom idején.
(London, szeptember 23.) A „Daily News" harctéri tudósítója jelenti, hogy a francia és német hadseregek csatájának legvéresebbik része a Chateau-Thierrynél lezajlóit ütközet volt. A véres összecsapás éjjel-nappal szakadatlanul tartott. A francia és angol seregek hadállásai irányában valósággal hullámzott a német gyalogság. Valóságos megkönnyebbülés volt a franciákra és angolokra nézve a pusztító ágyútűz után közvetetten érintkezésbe jutni az ellenséggel. A német tüzérség lövései mindannyiszor pompásan találtak. Pénteken egy gránát az angol főhadiszállásra esett, ott óriási riadalmat okozott, azonban a vezérkar tagjai élve maradtak. A németek az ütközetben nehéz ágyúikat a jobbszárnyon levő dombokról működtették, közöttük négy harminc centiméteres mozsarat. A szövetségesek csak óriási veszteségek árán bírtak előrenyomulni. A sáncok elleni ágyútűz sokszor oly heves volt, hogy még a halottakat és sebesülteket sem lehetett elszállítani.
(Páris, szeptember 23. — Genfen át.) A „Gaulois" egy távirata egy francia tábornok nyilatkozatát közli, amely azt mondja, hogy a Marnc-menti csata gyerekjáték volt a most folyó Aisne melletti csatához képest.
(Hága, szeptember 23.) A sáncárkokban levő francia és angol katonák derékig vízben állanak. A szakadó eső és havas eső valóságos áradást okozott.
Népszava 1914. szeptember 24.
