Hitler;Alfred Rosenberg;Thule Társaság;Himmler;

- Közelkép - Az elfelejtett Rosenberg

Valószínűleg a háború után született antifasiszta nemzedék tagjai közül sokan nem is ismerik Alfred Rosenberg nevét. Hitler, Göbbels, Gőring, Himmler közismertek, de Rosenberg alig. Pedig nem kis szerepe volt a náci Németország történetében. Most talán változik a helyzet, mert tavaly Amerikában előkerült az addig elveszettnek hitt naplója. 

Nürnbergben, a háborús főbünösök pere idején még megvolt, ahol aztán halálra is ítélték és kivégezték. Fel is használták a perben a napló egyes bejegyzéseit, de aztán ez a napló eltűnt. Mint kiderült, egy emigráns német ügyész vitte magával. Most előkerült, ezért hirtelen sokan foglalkoznak a náci vezetővel.

Egyebek között Németh István tanulmánya is, ami a Rubiconban most jelent meg. Anyja észt, apja litván volt, iskoláit Vilniusban végezte, majd Moszkvában tanult az egyetemen, de a bolsevik forradalom hatására sürgősen Németországba emigrált. A gyerekkor talán halvány magyarázattal szolgálhat vonzódásához az extrém ideológiákhoz.

A balti németeket - ismereteim szerint -, nem érte hátrány, mégis a kisebbséghez való tartozás érzete lehet az egyik magyarázata, hogy azután annyira otthon érezte magát a germán mitológiában. Németországban aztán kapcsolatba került a Thule Társasággal, amely mindenféle misztikus tanok keverékében hitt.

Már 1919-ben megismerkedett Hitlerrel, akihez azután élete végéig hűséges maradt. Nem túlzás azt állítani, hogy a zsidók gyűlölete, és a szláv népek lenézése, még Hitlerre is hatott. Ennek ellenére többnyire csak második-harmadik volt a vezetők között, bár első sorban külpolitikai ambíciói voltak.

Kivéve, amikor Oroszországban a megszállt területeken a deportálások első számú felelőse lett, de nemcsak a zsidók, vagy ellenállók eltüntetése volt a dolga, hanem a múzeumok és magángyűjtemények kincseinek elrablása is. Alapkönyve "A 20. század mitosza", a Mein Kampf mellett a náci ideológia alapművének számított.

Filmszextétika címmel írt könyvet Kelecsényi László Balázs Béla-díjas filmtörténész. A mozivásznon megmutatott szex témájához mintegy kétszáz filmet tekint át a kötetben, köztük felidézi a leghíresebb művészeti alkotásokat és botrányfilmeket is. Erről a témáról eddig nemigen írtak magyar nyelven, a maga módján úttörőnek számító könyvének keletkezéséről kérdeztük a szerzőt.