Orbán kiválóan ismeri a magyar lelket. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy 2002-es bukása óta követőinek tábora szinte ugyanakkora. Már a választásvesztés másnapján, az első megnyilvánulásaiból ("a haza nem lehet ellenzékben") jól látható volt, hogy sem ő, sem hívei nem demokraták, úgy, ahogy az ország közgondolkodása sem! Mitől is lenne az, amikor 40 év diktatúrában (relative) egészen jól élt az ország lakossága. Szellemi, intellektuális elnyomás volt, de éhező tömegekről nem lehet beszélni. Hála a kádári politikának. Jani 'bát ha Moszkvában felelősségre vonták, védekezésként, no meg magyarázatként, rendszeresen használta a "nemzeti sajátosság" kifejezést, amire aztán főnökei legtöbbször rábólintottak. Ezt a kádári trükköt használja manapság külföldön és belföldön egyaránt szeretett miniszterelnökünk is.
Ez a "nemzeti sajátosság" itatja át Orbán minden megnyilatkozását. Tudja, hogy a nacionalizmus élteti és táplálja a hatalmon maradását. A tömeg pedig önként és dalolva tapsol, hiszen a náciktól vett alapgondolattal (merjünk nagyok lenni!) lelket lehet önteni a csüggedőkbe.