A CineFest nagyjátékfilmes versenymezőnye idén meglepően vegyes képet mutat. Először szerepel a programjában játékfilmek mellett animáció illetve dokumentumfilm is, de legalább ilyen meglepő, hogy félig-meddig amatőrnek mutatkozó próbálkozást is felvonultat, azaz ereszt össze a messze más súlycsoportnak számító felkapott, nagy nemzetközi figyelmet felkeltő művekkel.
Az erőviszonyok szélsőséges alakulása miatt persze fájjon a nemzetközi zsűri feje, így viszont elmondható, hogy először a CineFest tizenegy éves történetében egyszerre három új magyar film is versenyben áll a miskolci díjakért. (Mely díjak között újdonság, hogy idén a nézők is szavaznak, s véleményük alapján ott lesz a közönség-díj is a szombati díjkiosztó elismerései között.)
Az egyszerűen Sziget-filmként emlegetett Free entry szokatlanul sok nézőt vonzott a Művészetek Háza nagytermébe a CineFest második napján. A vetítést követő beszélgetésen is majd a fél ház ott maradt, tele érdeklődőkkel, akik tudni akarták, hogyan forgatta le első filmjét Kerékgyártó Yvonne nagyrész a Szigeten.
A stáb három éven át forgatott a Sziget Fesztiválon két főszereplőjével, Pusztai Lucával és Barta Ágnessel, s feleúton döntöttek úgy, hogy az addig összeállt anyagból nagyjátékfilmet készítenek. Teljesen független filmként forgott tehát a Free entry, innen-onnan szerzett pénzekből, maximum 2 milliós költséggel.
A végén pályáztak a Magyar Nemzeti Filmalaphoz, hogy a szükséges utómunkálatokat el tudják végezni, ugyanis filmjüket meghívták Wiesbadenbe, a nemzetközi fesztiválra. Erre kaptak mintegy hét milliót, s így ott is tudott lenni a film a külföldi bemutatón. Egyébként hazai moziforgalmazást nem terveznek, mert nehezen állná meg a helyét a film a piaci versenyben, csak abban reménykednek, hogy országosan sikerül majd sok helyre elvinniük és bemutatniuk a munkájukat.
Az a fajta lelkes és odaadó amatőrizmus, ahogyan a film a Sziget Fesztiválra trükközve belógó és ott drogot árusító két leányzóról mesél, valóban nem piaci versenyképes, viszont érezhetően megérintette a miskolci közönséget. Még akkor is, ha valójában alig mondott el hőseiről valami érdemlegeset.
A történet ügyetlenségei és nagy zökkenői ellenére a sok jó zene, a Szigeten felvett képek eredeti természetessége, lendülete élettel töltötte fel a hézagosan kitalált sztori űrjeit, és segített szemet hunyni az ordító dramaturgiai bakugrások felett.
Egy független kis társaság lelkesedését, akarását és az akadályok legyűrését honorálta a CineFest közönségének figyelme, de nehezen elképzelhető, hogy ez a mozgókép ugyanabban a versenyben pályára lép, ahol a már világhírűnek számító kanadai fenegyerek, Xavier Dolan nagy visszhangot keltett Mommy című legújabbja versenyez, vagy a Himmler-naplók alapján forgatott A megfelelő ember, az izraeli Vanessa Lapa ugyancsak nemzetközi hírű dokumentumfilmje indul a díjért.
De vegyük úgy, hogy nem az amatőrizmus, hanem a független alkotói kitartás kapott itt teret a CineFesten. Rendezőjének ugyancsak első filmje és a CineFest nagyjátékfilmes versenyének szintén első animációs résztvevője a Manieggs: egy kemény tojás bosszúja. Az évek óta az animációs filmgyártás különböző területein működő rendező, Miklósy Zoltán maga írta is a történetet.
Miskolcon angol változatban (magyar felirattal) pergett, de kész a magyar változat is, mert az alkotók remélik, a film novemberben kerül majd moziba. Teljesen független filmként született meg, különböző magánszponzorok befektetéseiből, de szemben a Sziget-filmmel a "Kemény tojás" tökéletesen profi munka. Komputeranimációval készült, monokróm színvilággal és egyszerű, letisztult formavilággal.
A cím már sejteti, hogy itt az irónia lép működésbe, és valóban: Miklósy összegyűjtötte a hollywoodi akciófilmek legkábítóbb közhelyeit, legdurvább stílusfordulatait - és ezekből egy mulatságos paródiát hozott össze, a szatirikus látásmód szellemében. A sztori a bosszúfilmek szokásos menete szerint halad előre a börtönből szabadult rab tojás elhatározásával, hogy bosszút áll az ártatlanul rács mögött töltött két hétért.
A sztoriban a alvilág típusai mellett felbukkannak a kínai maffiózók, a bankrabló nehézfiúk, s más figurák, akiket Miklósy egytől egyig egyénített, saját arccal játszó tojásokként szerepeltet. Vannak bunyók, gyilkosságok, kegyetlenség és száguldozás, a hollywoodinál jóval szennyesebb stílusú párbeszédekkel alásegítve.
Nem annyira a kacagtatásra, mint inkább a belső humorra épül a játék, amely az érzékenyebb füleknek olykor egészen durva hangot üt meg a majdnem elegáns külsőségek ellentéteképpen. A harmadik magyar versenyfilm az október végi mozipremierje előtt holnap mutatkozik be először itthon, a CineFesten, miután nyáron már sikerrel szerepelt Karlovy Vary egyik versenyprogramjában.
Reisz Gábor diplomafilmje ott meghódította a közönség szívét. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című mozidarabnak nem csak rendezője Reisz, hanem forgatókönyvírója és operatőre is. Minimális pénzből, mindössze 3 milliós költségvetéssel készült a jellegzetes "így jöttem" típusú, hangulatos, fanyar humorú film.
Játékos, bohókás, könnyed hangú vallomás arról, hogy mi minden nem történik az ember életében, amikor eljut a 29. születésnapjához, de amikor a barátaival leissza magát a sárga földig, váratlanul Lisszabonban találja magát. Ahol ugyanúgy a semmit kergeti, mint Budapesten, ahol nem kapkodnak a 29 évesek után, és a 29 évesek sem kapaszkodnak a társadalmi beilleszkedés lehangoló grádicsaiba.
Reisz lágy iróniával és jó humorral nézi a világot, amelybe egy-két mondat erejéig belekeveredik a napi politika is. Míg pereg a CineFest, időközben nyilvánosságra került az Európa Filmdíj nevezéseinek ötvenes listája, amelyen - a magyar Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjével egyetemben - ott van Ruben Östlund svéd rendező Lavina című filmje is, amely a CineFest egyik díj-várományosa. Nemsokára a mozikban is láthatjuk a filmet.
A díjakat szombaton osztják ki Miskolcon, amikor is Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr átveszi a CineFest életműdíjat.