A francia elnök úgy vélte, a világ minél több államának csatlakoznia kell a szélsőségesek elleni koalícióhoz, mivel "globális fenyegetésről van szó". Úgy vélte, nem szabad az időt vesztegetni. Felszólította az arab államokat és a nyugati partnerországokat, "egyértelműen" segítsék az iraki kormányzatot terrorizmus elleni harcában.
Arról is beszélt, hogy a mérsékelt szíriai ellenzéket "minden eszközzel" segíteni kell. A párizsi konferencián mintegy harminc ország képviselői vettek részt, s arról tanácskoztak, milyen szerepet vállalhatnak a terrorizmus elleni harcban. Franciaország még a megbeszélések előtt bejelentette első felderítő repülését Iraknak az Iszlám Állam által ellenőrzött része felett.
A gépek az al-zafrai (Arab Emírségek) bázisról szállnak fel. Jean-Yves Le Drian védelmi tárcavezető közlése szerint a bevetést előre egyeztették az iraki kormányzattal. A bázison harci- és felderítő gépeket állomásoztatnak a franciák. Párizs ugyanakkor azt is közölte, hogy jogi és katonai okok miatt nehezebb innen légicsapásokat indítani.
Az IS befolyásának növekedése megállíthatatlannak tűnik. Algériában egy radikális csoport bejelentette, elszakadnak az al-Kaidától és az IS-nek esküdnek hűséget. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a brit David Haines "undorító és gyáva" meggyilkolását. Angela Merkel embertelennek nevezte Haines kivégzését. A David Cameron brit kormányfőnek küldött gyásztáviratában úgy foglalt állást, keményen meg kell büntetni a tetteseket.
Megdöbbenését fejezte ki az eset kapcsán, s együttérzését fejezte ki a hozzátartozókkal. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki részt vett a párizsi konferencián, arra utalt, ahol az Iszlám Állam az úr, "állandó az erőszak, a brutalitás, az öldöklés". Négy hét alatt három túszát is brutális kegyetlenséggel végezte ki az IS, Haines mellett két amerikai újságírót, James Foleyt és Steven Sotloffot is megölte.
Az Egyesült Államok számára komoly fegyvertény lehet, hogy - amint egy cikk erről tanúskodik - több arab ország is jelezte: Washingtonhoz hasonlóan légicsapásokat akar végrehajtani az IS állásai ellen. A magas rangú amerikai körökre hivatkozó cikkében a New York Times ugyanakkor azt közölte, egyelőre nem lehet számolni a légicsapások jelentősebb kiterjesztésével.
Nem várhatóak légicsapások százai, mint az öbölháborúk idején - hangoztatta a lap egyik forrása. Washington el akarja kerülni azt, hogy az IS elleni fellépést "Amerika háborújának" nevezze a világ. A stratégia szerint először a kurd és az iraki hadsereget erősítik. Ez azonban nyilván időt vesz igénybe. John Kerry amerikai külügyminiszter is azt közölte még vasárnap, hogy arab országok támogatására is számíthatnak az Iszlám Állammal szembeni légicsapások során.
Egy a Die Weltnek nyilatkozó iszlám-szakértő, Marwan Abou-Taam mutatott rá arra, miért is jelent komoly globális fenyegetést az IS. Azt közölte, az IS vezetője, Abu Bakr al-Bagtati "nagy nyomás alatt áll", mert bizonyítania kell, hogy az iszlamisták hasonló kaliberű vezetője, mint Oszama bin-Laden volt. Ehhez azonban a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokhoz hasonló akciót kellene felmutatnia.
A szakértő szerint ez is azt mutatja, milyen veszélyt jelentenek azok a dzsihadisták hazájuk társadalmára, akik a szíriai vagy iraki harcmezőről térnek vissza szülőhazájukba.