Az Iszlám Állam térhódítása kapcsán mind többször merül fel a kérdés, mekkora veszélyt jelentenek a szélsőségesek Európára. Különösen Németországban vált időszerűvé a téma azt követően, hogy másfél hete feltűnt az interneten az úgynevezett "saría-rendőrség" videója.
Düsseldorfban négy iszlamista pere kezdődött meg. Azzal vádolják őket, hogy többször is az iszlámellenes párt, a Pro NRW vezetőkének életére törtek. A jobboldali populista párt provokatív rendezvényei során Bonnban és Solingenben 2012-ben összecsapások törtek ki az iszlám szélsőségesek és a szélsőjobboldaliak között. Az egyik dzsihadista 2012. december 10-én a bonni pályaudvaron saját maga által gyártott robbanószerkezetet próbált meg működésbe hozni. Az akció azonban balul sült el. Eddig egyetlen "sikeres" merényletet hajtott végre iszlám szélsőséges Németország területén: 2011. március 2-án egy koszovói albán két amerikai katonát lőtt le, két másikat pedig súlyosan megsebesített, amikor lövöldözni kezdett a frankfurti repülőtéren.
Az észak-rajna-vesztfáliai Wupppertalban rögzített felvételen narancssárga mellényes, szalafista fiatalok "járőröznek" a város utcáin, hogy megakadályozzanak más iszlám-hívőket abban: diszkóba, játékterembe menjenek, alkoholt fogyasszanak. Egyben felszólítják őket arra: a földi hívságok keresése helyett a mecsetekbe menjenek imádkozni.
A "saría-rendőrség" vezéralakja Sven Lau, akit a rendőrség régóta jól ismer: már többször őrizetbe vettek, mert azzal gyanúsították, hogy terrortámadást készül végrehajtani német területen. Később azonban minden alkalommal visszavonták a vele szembeni vádat. Lau ezúttal is mindent tagadott. Mint mondta, teljesen ártalmatlan esetről volt szó. Néhányan valóban narancsszínű mellényt vettek fel, de az iszlám-rendőrség valójában sosem
létezett. "Nincs is jogosultságunk arra, hogy rendőrösdit játsszunk" - mondta, s azt állította, nem is áll szándékukban, hogy Németországban bevezessék az iszlám törvénykezést, a saríát. Lau azt állította, ő maga nem is szalafista, s nem is kívántak senkit sem toborozni. Később a "Scharia Polizei-Germany" nevű Facebook oldalról minden videót és kommentárt eltávolítottak, köztük a wuppertali járőrözés képsorait is.
Pierre Vogel, az iszlamisták szellemi vezetője FORRÁS: YOUTUBE
Az iszlám-rendőrség elnevezés is komoly riadalmat keltett a német politikai életben és a társadalomban. Abban a kérdésben azonban továbbra is megoszlanak a vélemények, mennyire lehet valós dzsihadista veszélyről beszélni. Joachim Hermann bajor belügyminiszter egyenesen úgy látja, hogy a szalafisták hadat üzentek a jogállamnak.
Ezért a tartományok belügyi tárcavezetői rendkívüli tanácskozásának összehívását kezdeményezte, hogy megvizsgálják, kellő védelmet adnak-e a német törvények a szélsőséges muzulmánokkal szemben. A felbukkant videó kapcsán a rendőrség nem sokat tehet. Bár tizenegy személlyel szemben eljárást indítottak, csak a gyülekezési szabadság megsértését róhatják fel nekik.
Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a rendőrség túlreagálta az ügyet. Brigitta Radermacher, a wuppertali rendőrség vezetője azonban alaptalannak tartja ezeket az állításokat. Szerinte a rendőrök jól reagáltak annál is inkább, mert a városban "szalafista központot" akartak létrehozni. Frithjof Kral szalafizmus-szakértő a Westdeutsche Zeitungban szintén annak a véleményének adott hangot, hogy igenis komolyan kell venni a jelenséget.
Utalt arra, hogy Wuppertalból és Solingenből 19 személy utazott Szíriába, hogy a szélsőségesek oldalán harcoljanak, közülük három embert vesztette életét. Ismail Tipi, a kereszténydemokrata CDU politikusa szerint sem csak ártalmatlan fiatalok vicces akciója történt Wuppertalba. A Focus internetes kiadásán emlékeztetett arra, hogy már Londonban is voltak kísérletek iszlám-rendőrség felállítására.
A hesseni képviselő meggyőződése, hogy az iszlamisták tesztelni akarták a rendőrséget, a közvéleményt. Nem számítottak azonban arra, hogy akciójuknak ilyen visszhangja lesz, ezért visszakoztak. Ám ideiglenes visszavonulásról lehet csak szó, most azon tanakodnak, miként valósíthatják meg terveiket.
Ezért nem rendőrségnek, hanem "utcai segítőknek" nevezik magukat. A CDU-s képviselő úgy véli, hasonló iszlamista kezdeményezés más német városokban is történhet. Hozzátette ugyanakkor, a helyi hatóságoknak mindent el kell követniük azért, hogy csírájában fojtsák el az "iszlám rendőrök" fellépését.
Florian Peil biztonsági szakértő szintén a Focusban úgy értékelt, Lau - állításával szemben - egyértelműen szalafista. De az is teljesen megszokott, hogy a szélsőségesek nem nevezik magukat szalafistáknak. "Ez a kategória nem létezik számukra. Csak muzulmánoknak tartják magukat" - vélekedett a szakértő.
A szalafisták a korai muzulmánok életvitelét propagálják, de nem feltétlenül törekednek politikai szerepre. Az a megállapítás sem állná meg a helyét, hogy mindegyik szalafista dzsihadista lenne. Mégis komoly veszélyt jelenthetnek a társadalomra, hiszen tagjai iszlám terrorista csoportokkal kerülhettek kapcsolatba - jelentette ki Peil.
Aiman Mazyek, a Muzulmánok Központi Tanácsának elnöke szerint a szalafisták saját céljaikra akarják felhasználni a fiatalok problémáit. Ezzel a németországi muzulmán közösségnek is súlyos károkat okoznak. Mint mondta, ha kellő jogi hátteret biztosítanak az ezen csoportokkal szembeni fellépésre, akkor élni is kell ezzel a lehetőséggel. Meg kell vizsgálni azt is, nem éltek-e vissza a rendőrség névvel.
Hogy nem szabad félvállról venni az iszlám-veszélyt Németországban, azt egy másik felvétel is bizonyítja. Az Abu Hamzaként emlegetett iszlamista prédikátor, Pierre Vogel, aki 2001-ben tért át az iszlám hitre, s 2006-ban tért vissza Szaúd-Arábiából Berlinbe, lelkesen üdvözölte a szalafista "testvérek" akcióját.
Vogel egy hete tűnt fel egy felvételen, amelyen Lau-val beszélgetett. Vogel laptopot tartott a kezében, s hangosan olvasta fel a szalafista-rendőrségről szóló beszámolókat. Azt kérdezte Lautól, megfelelnek-e ezek a valóságnak, aki azt állította: semmi sem igaz belőle. Szakértők számára úgy tűnt, hogy a prédikátor a tanár, Lau pedig a tanítvány. Vélhetően a prédikátor intette mérsékeltebb fellépésre a szalafistákat a heves reakciók után.
A német alkotmányvédelem adatai szerint 2013-ban mintegy 5500-ra tették a Németországban élő szalafisták számát. Nagy részük muzulmán családba született, de körülbelül tíz százalékuk később vette fel az iszlám vallást. A német titkosszolgálat szerint az elmúlt évben legalább négyszáz iszlamista utazott Szíriába, hogy a dzsihadista szélsőségesek oldalán harcoljon a "szent háborúban".
Egyik legismertebb alakjuk a 38 éves Denis Cuspert, aki hírek szerint közvetlenül is kapcsolatban áll az Iszlám Állam vezetésével, s akiről a napokban a berlini alkotmányvédelem vaskos dossziét állított össze. Cuspert német és ghánai szülők gyermeke. Berlin-Kreuzbergben nőtt fel. 2002 óta "Gangsta rapperként" ismerhette meg a közvélemény.
A rendőrséggel több alkalommal is ujjat húzott, számos kisebb bűncselekményt követett el. 2007-ben tért át az iszlám hitre, néhány évvel később a Közel-Keletre utazott, s terrortámadással fenyegette meg szülőhazáját. Egy 2014 júliusában napvilágra került videófelvételen is ő látható, amint Szíriában, egy helyi gázmező elfoglalása után holttestet csonkított meg.
