Hősök tere;Műcsarnok;Magyar Művészeti Akadémia;Szegő György;I. Nemzeti Képzőművészeti Szalon;

Szegő György szabad kezet kapott az MMA-tól FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Újabb nemzeti szalon

Szélesebb közönséget célozna meg a jövőben Szegő György, a Műcsarnok új, frissen kinevezett művészeti igazgatója. A Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került intézményben a nemrég bezárt éptészeti nemzeti szalon után a jövő tavasszal rendeznék meg az I. Nemzeti Képzőművészeti Szalont.   

Tiszta lappal szeretne indulni - mondta Szegő György, aki szeptember elsejétől tölti be a Műcsarnok művészeti igazgatói pozícióját. Néhány napja az intézményt kettős ügyvezetés írányítja: Szegő mellett az eddigi megbízott igazgató, Medgyes Piroska felel a gazdasági ügyekért. A tiszta lapra utaló megjegyzés feltehetőleg arra utal, hogy az elmúlt hónapokban nagy vihart kavart az intézmény tulajdonosváltása.

Ötszázmillió kellene évente
Medgyes Piroska, a Műcsarnok gazdasági ügyvezetője felidézte: 2014-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma 224 millió forint közhasznú működési támogatást nyújtott az intézménynek, ezt az időközben tulajdonossá váló MMA 100 millió forinttal egészítette ki. A Műcsarnok működését 2015-ben - a saját bevételek mellett - már teljes egészében a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozza. A jövő évi üzleti terv összeállítása még folyamatban van, de az intézmény hozzávetőleg 500 millió forintból tudna biztonsággal működni - közölte Medgyes Piroska.

Mint ismert, júniusban a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került a Műcsarnok Nonprofit Kft. Ez a lépés tovább élezte az egyébként is viharos kulturális közéletet, petíciók, nyílt levelek, tüntetések előzték meg.

Az előző igazgató, Gulyás Gábor tavaly augusztusban mondott le tisztségéről. A Magyar Művészeti Akadémia pedig első Műcsarnokban rendezett kiállításának rendezésére éppen Szegő Györgyöt kérte fel.

Valószínű, hogy a tárlat szakmai és közönségsikerének köszönhető - 25 ezren látták -, hogy felkérték, vegyen részt az intzémény élére kiírt meghívásos pályázaton. Szegő

szélesebbre nyitná a Műcsarnok kapuit, a továbbiakban szeretné, ha a tárlatok nem szűk látogató körnek, az úgynevezett elitnek szólnának.

Beszélt arról is, hogy a vizuális kommunikációnak a 21. században kiemelt szerepe van, ezen belül a vizuális kultúra legexkluzívabb ága, a képzőművészet segít kimondani a kimondhatatlant is. Az új művészeti igazgató szerint a rendszerváltás táján éppen a Műcsarnokban elindult egy törekvés, hogy a magyarországi kortárs képzőművészet bekerüljön a nyugati művészeti kánonba, de ez a befogadás sajnálatosan kudarcot vallott.

Út a Műcsarnok élére

Szegő György építészként szerzett diplomát, de - ahogy fogalmazott - hamar elriasztotta a közeg attól, hogy ebben a szakmában dolgozzon. Elvégezte az Iparművészeti Főiskolát, később egyik legfontosabb tanára Katona Ferenc volt, aki megszerettette vele a színházat. A kaposvári teátrum szakmailag egyik legizgalmasabb korszakában a színház látványtervezője lett, s tíz éven át tevékenykedett ott.

Az akkori kultúrpolitika azonban nem igazán nézte jó szemmel ezt a szerepvállalását és ezért részleges szilenciumban "részesítette". Ebbe Szegő állítása szerint belejátszott, hogy a két éve elhunyt Gerle Jánossal együtt ők voltak a Budapest Galériában rendezett Építésztendenciák című kiállítás kurátorai is. Szegő úgy érezte, ezután megfagyott körülötte a levegő. Írni viszont engedték, így mint művészetkritikus dolgozott szaklapoknak, folyóiratoknak, ahogy ő ezt az időszakot értékelte: "jó helyeken írhattam le a véleményemet". Később jelentős nemzetközi kiállításokat rendezett, több tárlatot jegyzett például Prágában. 

A Millenárison rendezett Álmok álmodói című nyitótárlat kurátora is ő volt. A nyolcvanas évekhez hasonlóan azonban újra megfagyni érezte maga körül a levegőt, ezért utána elsősorban írt és szerkesztett. Legutóbb ő volt a kurátora a már a Magyar Művészeti Akadémia által rendezett I. Építészeti Nemzeti Szalonnak a Műcsarnokban. A Műcsarnok élére júniusban kiírt meghívásos pályázat nyerteseként szeptember elsejétől
immár ő a művészeti igazgató.

Az ennek okait firtató kérdésre azt mondta, leginkább az önreflexió hiányzott, ugyanakkor Magyarország a kilencvenes években már elvesztette a hidegháborús időktől 56-on át a "fellazítás" okán szerzett érdekességét, a szélesebb külföldi nyilvánosságot már nem izgatta annyira, mi történik nálunk például a kortárs képzőművészetben.

Szegő György szeretne változtatni a Műcsarnok kiállítási koncepcióján, nagyobb egyéni tárlatok helyett több párhuzamosan megtekinthető tematikus kiállítást szeretne. Persze azért akad kivétel, tette hozzá. Ilyen lesz jövő tavasszal Csáji Attila életműkiállítása.

Szegő szerint nem azért esett éppen Csájira a választás, mert a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, hanem mert "a hetvenes, nyolcvanas években a tudomány és technika felé irányuló tájékozódása olyan hang, amit érdemes most összefoglalni, különösen, hogy az UNESCO 2015-öt a Fény évének nyilvánította". Arra a kérdésre, mennyire szól bele a Magyar Művészeti Akadémia

a szakmai programjába, azt felelte: már az I. Építészeti Nemzeti Szalon megrendezésénél is szabad kezet kapott.

Azt is hozzátette, az akadémia egyetért azzal, hogy tágítsa a kiállítók körét, változtasson az arányokon és ne csak a korábban progresszívnek minősített alkotók kapjanak lehetőséget. "A botrány egyébként sem képzőművészeti kategória" - jegyezte meg. Mint mondta, ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Művészeti Aakadémia minden képzőművész tagja kiállítana a jövőben a Műcsarnokban, hiszen e célra az akadémia rendelkezésére állnak Pesti Vigadó termei.

Ami pedig a további arányokat illeti, a jövőben kevesebb olyan kiállítás várható a Műcsarnokban, amely a technikai médiumok bemutatását preferálja.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága semmiféle döntést nem hozott még a Gerard Depardieu szereplésével, magyar koprodukcióban készülő első világháborús film támogatásáról. Ezt ma tudatta a szervezet, cáfolva a Hollywood Reporter értesülését, amely 2 millió dolláros támogatásról írt.