Közel-Kelet;nagykövet;Fehér Ház;washingtoni szenátus;Obama-kormányzat;Colleen Bradley Bell;

- Nagykövetjelölt parkolópályán

A nyári vakáció után újra összeült tegnap a washingtoni szenátus. Az egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy jóváhagyjon több tucat hónapok óta halogatott nagyköveti kinevezést. Az Obama kormányzat 65 jelöltje került emiatt parkolópályára, a budapesti amerikai nagyköveti poszt is több mint egy éve betöltetlen.

A Washington Postban David Ignatius álszentséggel vádolta a republikánusokat, mondván, Obama elnököt tehetetlenséggel vádolják a külpolitikában, miközben a szenátusban nem hajlandók megerősíteni egy sor nagykövet kinevezését.

A Fehér Ház és a szenátus konfrontációjában a lap szerint megoldást hozhatna, ha az Obama-kormányzat visszavonná a Norvégiába, Argentínába és Magyarországra szánt nagykövetjelöljeit, mivel mindhárman elbuktak a szenátusi meghallgatáson.

Amerika hanyatló nemzetközi szerepének nincs is árulkodóbb jele, mint hogy megannyi válság közepette képtelen betölteni ennyi diplomáciai posztot – jegyezte meg a Post publicistája. A külügyminisztérium adatai szerint 65 amerikai nagykövet kinevezése vár jóváhagyásra.

Üresen áll 11 nagykövetség Afrikában, ahol a terrorizmus veszélye és járványok egyaránt sürgős lépéseket tennének szükségessé. Kelet-Európában kilenc nagyköveti poszt betöltetlen, miközben az orosz elnök expanzív politikát folytat. Kelet-Ázsiában hat amerikai nagykövet hiányzik, a Közel-Keleten az Emírségekben és Bahreinben sincs amerikai misszióvezető. Törökországban sincs az Egyesült Államoknak nagykövete.

Kétségtelen, írta a publicista, hogy Obama néhány jelöltjét nem készítették fel rendesen, s bukdácsoltak meghallgatásukon a szenátus külügyi bizottságában, ezeket a jelöléseket vissza kellene vonni. Legalább 40 karrierdiplomata is hiába várakozik ugyanis, csupán azért, mert hadakozik egymással a Fehér Ház és a Capitólium.

Az Obama-kormányzat sürgeti a szenátust, azt kérték, hogy a negyven hivatásos diplomata kinevezését a szenátus „csomagban” hagyja jóvá, ez azonban eddig nem történt meg. A Washington Post szerint könnyebb lenne az alku, ha az adminisztráció elismerné, hogy hibát vétett néhány nagykövet jelölésével.

Bár a cikk neveket nem említett, az Oslóba delegált George Tsunis, illetve a Buenos Aires-be készülő Noah Bryson mellett azt javasolják, az Obama-kormányzat vonja vissza a budapesti amerikai nagyköveti posztra szánt Colleen Bradley Bell jelölését is.

Az amerikai diplomaták egyesülete, az AFSA korábban már kifogásolta a három jelölt alkalmasságát, s bírálta azt a gyakorlatot, hogy Washington nagy kampányadományozókat küld politikai kinevezettként nagyköveti posztokra.

Colleen Bellnek, a "Gazdagok és szépek" szappanopera producerének jelölését 2013 novemberében jelentette be a Fehér Ház, meghallgatását 2014 januárjában tartották a szenátus külügy bizottságában. A 47 éves, négygyermekes, Los Angelesben élő Bell ugyan jól megtanulta a leckét, s kiderült, a két másik nagykövettel ellentétben járt már Magyarországon, a meghallgatás mégis kínosra sikeredett.

Bell csak általánosságokat tudott válaszolni John McCain arizonai szenátor, volt republikánus elnökjelölt kérdésére, hogy milyen stratégiai érdekei vannak az Egyesült Államoknak Magyarországon. Washington a rendszerváltás óta egy kivétellel politikai kinevezett nagyköveteket delegált Budapestre.

Az előző nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis július végén távozott Magyarországról, azóta M. André Goodfriend ideiglenes ügyvivő vezeti az amerikai követséget.

Az Erős Szikla gázai hadművelet során tönkrement gázai infrastruktúra helyreállítására, a háború pusztításainak ideiglenes enyhítésére kért 47 millió dollár segélyt az Arab Liga tagállamaitól az ENSZ palesztin menekültek segélyezéséért felelős szervezete, az UNRWA.