A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) felmérné a hálózatok üzemeltetési igényét. Ez továbbra is járna a társaságoknak. Emellett megkapnák az indokolt beruházási terveik ellenértékét, a nyereségből viszont semmi sem járna. Ha az állami cég a rendszerek birtoklása nélkül szolgáltat, akkor csak a számla ellenértékét szedi be. Ebből a közműhivatal által meghatározott összeget adja tovább a magántulajdonú hálózatnak. Mindez széles körű egyeztetést igényelne, de ennek kevés a nyoma, holott az éles üzem jövő év elején indulhat.
Dorkota Lajos, a MEKH elnöke arról számolt be, hogy jelenleg a víziközművek és a hulladékszállítók költségfelmérése zajlik. A szakminiszter szeptember végéig kap cégszintű javaslatot tőlük. A többi területet szintén vizsgálják, de erre határidőt nem mondott. (Az augusztusi kormányhatározat szerint a Miniszterelnökségnek már szeptember közepén kész javaslattal kell előállnia.) Bár a terv a külföldi befektetőkre mért újabb csapásnak látszik, körükben sem csak elutasítással találkoztunk. Volt, amelyik üdvözölné, ha a jövőben nyereség helyett tényleg megkapná a tervezett beruházásainak árát. Igaz, ez akár tiltott állami támogatásnak is minősülhet. A lakosság ellátását pedig „örömmel” átadnák az államnak. Ez épületeket, a kizárólag a lakossággal foglalkozó több ezer ügyfélszolgálatost és az őket segítő berendezéseket jelentené.
Felhívták a figyelmet viszont arra, hogy akár egy már meglévő lakossági kereskedőrendszert bővítenek országossá, akár egy teljesen újat építenek ki, a bevezetés hálózat nélkül is több száz- vagy akár ezermilliárdot igényel az államtól. Kereskedőként ugyanis meg kell vásárolni a terméket. Ez az energia és a víz esetében évi több mint ezermilliárd forint. További százmilliárdok kellenek a számlabefizetési haladék áthidalására. És innentől az állam kéri számon a tartozásokat és bünteti a nem fizetőket akár a szolgáltatás kikapcsolásával is – kérdés, ez politikai szempontból megéri-e - írja Népszabadság.
