Hatalmas tétje van a Fővárosi Törvényszék előtt folyó pereknek. Ha a hitelintézetek közül bármelyik bizonyítani tudja, hogy nem egyoldalúan kötötte meg a szerződéseit az ügyfeleivel, akkor - az érvényben lévő törvény szerint - mentesül az alól, hogy ezen a jogcímen a már törlesztett hitelösszeg átlagosan negyedét visszafizesse adósainak, illetve az élő szerződések a tartozását ennyivel csökkentse. A sajtóban a perek végkimenetelét illetően meglehetősen pesszimista véleményeket lehet olvasni. A Figyelő például azt írja, hogy " valamennyit elbukják a bankok."
Az eddig lezajlott perek elsöprő többségére igaz ez az állítás, ám két hitelintézetnél, a Cetelemnél és az UBC-nél találtak olyan időszakokat, amikor - a törvényszék megítélése szerint - tisztességes szerződést kötöttek. Ennek a két pénzintézetnek az első fok után van némi reménye arra, hogy nem minden ügyfelét kell "megmentenie." A legnagyobb sikert, - legalábbis eddig -, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet érte el, ugyanis az általuk indított perben a tanácsvezető bíró jóváhagyta az egriek indítványát arról, hogy a törvényszék AB-hez forduljon. Az igazságügyi tárca ugyan azt állítja, hogy a hitelintézetek tisztességét tényként kezelő jogszabály mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak, de közölték, hogy "Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét." (Egyébként az Igazságügyi Minisztérium maga is elküldi a beadvánnyal ellentétes véleményét az Ab-nak.)
Kevésbé volt ugyanakkor toleráns Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki úgy fogalmazott, hogy "a bankok időt próbálnak húzni a devizahiteles perekben, de ez a taktika sikertelen lesz, a pénzintézetek februári elszámoltatása pedig nincs veszélyben." A kormánypárti politikus szerint bizonyos értelemben még jó is, hogy egy bíró az Ab-hoz fordult, mert innentől kezdve a többi perben ez a lehetőség elvész, hiszen az Ab egy konkrét eset kapcsán is állást foglalhat majd.
A bírák egyébként akkor fordulhatnak az Ab-hoz, ha alaptörvényellenességet észlelnek az előttük lévő perben. Ehhez a lépéshez a peres felek egyikének indítványa sem szükséges. A már megkezdődött perek jelentékeny részében a pénzintézetek kérték, hogy a taláros testületet keresse meg a bíróság, a devizahiteles törvény visszamenőleges hatálya, illetve amiatt, hogy a bizonyítási teher, - az hogy a hitelintézet tisztességes volt-e - a pénzügyi szolgáltatóra hárul. Emellett a bankok azt is sérelmezték, hogy a jogszabályban előírt határidők és feltételek teljesítése szinte lehetetlen. (Az egri indítvány kivételével a bírák az ilyen kérelmeket sorra elutasították.) Az Ab-hez fordulás azt is jelenti, hogy a tanácsvezető bírónak a pert fel kell függesztenie.
Az egyik ügyben hozott alkotmánybírósági döntés a többi perre ugyan nem hat ki, de ha az Ab kedvezően ítéli meg az egriek indítványát, ez jogalapot teremthet a többi hitelintézetnek, hogy maguk is erre hivatkozva lépjenek. Az bizonyos, hogy minden hitelintézet végig kívánja járni a magyar igazságszolgáltatás minden lépcsőjét, sikertelenség esetén, pedig nemzetközi bírói fórumokhoz fordulnak, ugyanis álláspontjuk szerint a törvény a nemzetközi jogot is sérti. Fő érveik egyike, hogy szerződéseiket mindig a fennálló jogszabályok figyelembevételével kötötték meg.
Rogán Antal már idézett nyilatkozata szerint azonban a kormány újabb jogszabályalkotási eszközöket vet majd be, hogy a bankokat az ügyfelek úgymond kártalanítására kényszerítse.
