Az egri takarék perében a törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi "fegyveregyenlőség" elve, tehát a feleknek nem állt rendelkezésére elegendő felkészülési idő.
Ez volt az első eset, hogy a bíróság elfogadta a hitelintézet arra vonatkozó előterjesztését - amelyet eddig majdnem mindegyik pénzintézet indítványozott -, hogy függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz. A felperesek szerint ugyanis a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban mindezidáig elutasította ezeket az indítványokat.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) közleményben reagált a bírói döntésre, azt írták, hogy soron kívüli alkotmánybírósági (Ab) elbírálásban bíznak. A tárca határozott jogi álláspontja szerint az új jogszabály mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak, ugyanakkor Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét - áll a közleményben. Hozzátették, hogy az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza.
Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője pedig az MTI-nek azt mondta, hogy a bankok időt próbálnak húzni a devizahiteles perekben, de "ez a taktika sikertelen lesz", a pénzintézetek februári elszámoltatása pedig nincs veszélyben.
Szintén pénteken a törvényszék két másik takarékszövetkezet által indított devizahiteles pert is tárgyalt, közülük a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a határozathozatal szóbeli indoklása során kiemelte, hogy a felperes szabad felhasználású kölcsönszerződései egyik időintervallumban sem feleltek meg az átláthatóság elvének, így tisztességtelenek és érvénytelenek.
A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében a törvényszék szeptember 10-re halasztotta az elsőfokú ítélethirdetést.
Ez a takarékszövetkezet is kérte, hogy mielőtt a bíróság érdemben tárgyalná az ügyet, forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az eljárás lefolytatásáig függessze fel a tárgyalást, azonban ezt a bíró elutasította.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek, melyeket az alkalmazandó törvény is tartalmaz.
Ezekben a perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
A Fővárosi Törvényszék sajtótitkárságának tájékoztatása szerint a törvényi határidőig augusztus 25-ig összesen 79 keresetlevél érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. Ezek közül 42 keresetlevelet utasítottak el idézés kibocsátása nélkül. Az alaki, formai, illetve egyéb okok miatt elutasított keresetlevelek közül a törvényes határidőben 23 pénzügyi intézmény nyújtotta be újra a keresetlevelét.
Eddig tíz perben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, hét felperesi keresetet elutasítottak, a Magyar Cetelem Bank és az UCB Ingatlanhitel Zrt. keresetének részben helyt adtak és az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet peres eljárását felfüggesztették.