Hatvan állam és kormányfő keresi a megoldásokat napjaink legsúlyosabb válságaira a csütörtökön kezdődött kétnapos NATO csúcstalálkozón. A walesi Newportban zajló értekezlet eredetileg tervezett napirendjét alaposan átírta az ukrán válság és Oroszország Ukrajnával szembeni már-már alig burkolt agressziója, s amint azt előre tudni lehetett, ez a kérdés dominált a nyitó napon.
Az európai biztonsági válsággócnak köszönhetően "korszakváltás" következett be a szövetség életében, ismét középpontba került a NATO eredeti rendeltetésének, a szövetséghez tartozó országok kollektív védelmének a kérdése. Ennek köszönhetően, Oroszország ukrajnai beavatkozása nyomán megnövekedett európai aggodalmak miatt az észak-atlanti szövetség megerősíti jelenlétét a keleti és balti tagállamokban.
Drámaian megváltozott biztonsági környezetbe kerültünk, Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen, fogalmazott a csúcstalálkozó előtt Anders Fogh Rasmussen. A főtitkár hangsúlyozta, hogy bár Moszkva tagadja, hogy reguláris katonai egységeket vezényelt volna Ukrajnába, a NATO adatai szerint legalább ezer orosz katona tartózkodik Ukrajna területén.
Rasmussen felszólította Moszkvát, vonja ki csapatait a térségből, ugyanakkor üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszünetre való felhívását. A főtitkár kitért az Iszlám Állam jelentette veszélyre is, közölte,: ha az iraki kormány a NATO támogatását kérné a terrorszervezet visszaszorításához, akkor a kérést az atlanti szervezet komolyan fontolóra venné.
A tanácskozás előtt "mini-csúcsra" is sor került, amelyen Barack Obama amerikai, François Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit kormányfő, valamint Matteo Renzi, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Olaszország miniszterelnöke. Petro Porosenko ukrán államfővel vitatta meg az orosz-ukrán válságot.
Tartós tűzszünet mielőbbi megvalósítása, politikai megoldás mellett foglaltak állást a minicsúcs részvevői. Álláspontjuk szerint Oroszország elfogadhatatlanul megsértette a nemzetközi jogot, ezért a NATO tagországoknak egységes álláspontot kell kialakítani Oroszországgal szemben, amelynek magasabb árat kell fizetnie magatartásáért, újabb szankciókkal kell növelni a Moszkvára gyakorolt nyomást.
Porosenko ez alkalommal jelentette be, hogy ha a kontaktcsoport - Ukrajna, Oroszország, az EBESZ és immár a szakadárok - pénteki minszki találkozóján sikerül megállapodni, azonnali hatállyal tűzszünetet hirdet. Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában, a harcok végeztével pedig "fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.
A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki az önhatalmúlag kikiáltott két népköztársaság vezetése, amelyben jelezték, hogy kölcsönösségi alapon, amennyiben az ukrán hadsereg befejezi az ellenük irányuló hadműveletet és a minszki megállapodásban részletesen rendezik a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat, azonnal beszüntetik a harcot.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztette Ukrajnát, hogy NATO-csatlakozási kérelmének esetleges felújítását provokációnak tekinti Moszkva, egy ilyen lépés csak kisiklatná a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására tett törekvéseket. Kora este megkezdődött ugyan a NATO-Ukrajna Bizottság ülése, de Ukrajna NATO-tagságának kérdése nem aktuális.
