Megint nyert egy bank az állam ellen
Tavasszal indulhat a devizahitelek forintosítása, addig a parlament elfogadja az ehhez szükséges jogszabályi kereteket - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap a Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. Szavai szerint már előkészítették az egyoldalú szerződésmódosítások elszámolását szabályozó jogszabályt, a becslések szerint nagyságrendileg 3 milliárd euró körüli összegről van szó. A forintosítást egy idei jogszabály előzi meg - fogalmazott Varga Mihály hozzátéve, hogy ezzel egy jelentős kockázat tűnik el a magyar bankrendszerből. A miniszter egyben felvetette a pénzügyi szektort terhelő adók felülvizsgálatának lehetőségét is.
Hangsúlyozta: "a devizahitelek kivezetésekor nem arról van szó, hogy minden devizahitel megszűnik". A lakossági devizahitelek korlátozására és a jelzálog alapú, lakáscélú hitelek kivezetésére van szükség - jegyezte meg.
Rogán Antal is arra számít, hogy legkésőbb februárban lezajlik a bankok elszámoltatása az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében, és ezeket az MNB szigorúan ellenőrzi majd. A Fidesz frakcióvezetője az Echo Tv tegnapi műsorában azt is elmondta, hogy a frakció várhatóan azt támogatja, hogy a visszajáró összeggel a tartozásokat csökkentsék. Rogán Antal úgy vélte, hogy az összes, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességére vonatkozó pert az államot képviselő ügyvédek nyerik meg, és megjegyezte, azokban a perekben, amelyeknél a bankok részlegesen nyertek, az állam ügyvédei fellebbezni fognak. Annak, hogy a hitelintézetek nemzetközi jogi fórumokhoz forduljanak, Rogán Antal szerint nincs értelme, mert a Kúria előzetesen kikérte az Európai Unió Bíróságának véleményét. A kormány javaslatáról a jövő héten Tapolcán rendezendő háromnapos frakcióülésen döntenek a képviselők és ezt követően kerül a parlament elé. Ekkor kap felhatalmazást az MNB-n belül működő pénzügyi felügyelet is az elszámolások ellenőrzésére. Az a bank, amely nem megfelelően számol el ügyfeleivel, nagyon komoly büntetésre számíthat - mondta Rogán Antal. "Nem fogja neki megérni" - jegyezte meg.
Megismételte: egy átlagos devizahitelnél több mint 800 ezer forint jár vissza az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán, és valószínűnek tartotta, hogy a frakció azt javasolja: az összeget a tőketartozásban írják jóvá. Megjegyezte, hogy utána azt is rendezni kell, hogy milyen banki hitel marad ott az ügyfélnél, tehát annak például milyen a kamata. Véleménye szerint az eredeti kamatszinthez kell visszatérni, a csökkentett kamat- és tőketartozás pedig a negyedével is csökkentheti a törlesztőrészletet - ismételte meg korábbi példáját. Ez minden hitelre vonatkozik: a magánszemély által felvett fogyasztási hitelre, szabad felhasználású hitelre, lakásra felvett jelzáloghitelre, autóhitelre, bármi másra, és lehet deviza- vagy forintalapú. "Mindegyik szerződéssel és azon belül minden egyes forinttal el kell számolni" - mondta.
Eközben folytatódtak a Fővárosi Törvényszéken a bankoknak az állam ellen indított perei. Szeptember 18-ra halasztotta a határozat kihirdetését a Budapest Bank (BB) Zrt. és a CIB Lízing perében, ugyanakkor részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert az UCB Ingatlanhitel Zrt. A nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak és így tisztességesek, érvényesek voltak a pénzügyi vállalkozás által rögzített általános szerződési feltételek.
