Egészség;Irak;Szíria;segélyszervezetek;Iszlám Állam;Steven Sotloff;túszejtések;James Foley;

Iraki menekültek tüntettek augusztus 17-én Berlinben az Iszlám Állam ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL

- Jól jövedelmezőek a túszejtések

Az utóbbi években jól jövedelmező üzletággá fejlesztették az iszlám szélsőségek a túszejtéseket. Miközben az Egyesült Államok elzárkózik attól, hogy állampolgáraiért jelentős összegeket fizessen, egyes európai kormányok inkább a megállapodás ezen formáját választják. 

Az utóbbi hetekben nagy figyelmet keltettek a szélsőséges Iszlám Állam (IS) által végrehajtott túszejtő akciók. A két amerikai újságíró, James Foley és Steven Sotloff meggyilkolásának képsorai az egész világot megrázták. Az IS kegyetlen fellépéséből kiindulva sajnos nem kizárt, hogy a jövőben is felkerülnek az internetre hasonlóan megrendítő felvételek.

Az Irak és Szíria egyharmadát uralmuk alatt tartó dzsihadisták múlt hét kedden azt közölték, 6,6 millió dollárt követelnek egy amerikai segélyszervezet munkatársáért, akit egy szíriai segélyakció során ejtettek túszul. A szélsőségesek a Lady al-Kaida néven ismertté vált Áfija Sziddiki szabadon engedését is követelték.

A pakisztáni születésű 86 éves nő Texasban tölti szabadságvesztését, mert ebolavírussal vagy vegyifegyverrel akart támadást intézni az Egyesült Államok ellen. Még legalább két amerikai és egy brit túsz lehet az IS fogságában. Foley meggyilkolásakor közölték, végeznek a másik amerikai újságíróval, a 31 éves Steven Sotloffal is, ha az Egyesült Államok nem vet véget a légicsapásoknak.

A Sotloff lefejezéséről feltett videón egy brit túsz, David Haines kivégzésével fenyegettek. Két éve nem találják a szintén újságíró Austin Tice-t. Steven Sotloff 2013-ban tűnt el Szíriában. Édesanyja augusztus 27-én könyörgött Abu Bakra al-Bagdadinak, az Iszlám Állam "kalifájának" azért, hogy bocsássa szabadon fiát, de hiába.

Szerencsés véget ért az amerikai újságíró, Theo Curtis ügye, akit az al-Kaida szíriai ága, az al-Nuszra Front tartott fogva. A férfit 2012 októberében rabolták el a szíriai határ közelében, s idén augusztus 25-én engedték szabadon. Washington hangoztatta: nem fizetett váltságdíjat elengedéséért.

Az Egyesült Államok egyébként előzőleg elismerte, hogy korábban Szíriában akciót indított James Foley kiszabadításáért. A túszszabadítás azonban nem járt sikerrel, a különleges egységeknek nem sikerült Foley nyomára bukkanniuk.

Nem cimborálnak az ördöggel

Washington számára alapelv, hogy nem egyezkedik terroristákkal elrabolt honfitársai ügyében. Sem politikai, sem pénzügyi megbeszéléseket nem hajlandó folytatni velük. Miután a dzsihadisták közzétették Foley brutális kivégzésének felvételeit, az Egyesült Államok folytatta légicsapásait az IS állásai ellen, ezzel is demonstrálva: nem hajlandó meghátrálni, még ilyen borzalmas tragédiát követően sem.

Hasonlóan kemény álláspontot képvisel a túszejtőkkel kapcsolatban a brit vezetés is. London szintén elutasítja váltságdíj fizetését. Nem cimborálnak az ördöggel - hangoztatják.  Hogy mennyire meg tudja bénítani egy adott ország diplomáciáját egy túszejtő akció, azt Törökország példája is mutatja.

Júniusban az IS az iraki Moszul elleni támadása során a török konzulátus 49 munkatársát rabolta el. A török kormány számos diplomáciai kísérletet tett kiszabadításukra, de a dzsihadisták hajthatatlannak bizonyultak. Ez azért érdekes, mert Ankara elsők között hátrált ki Bassár el-Aszad szíriai rezsimje mögül, s segítette is a dzsihadistákat, oltalmat nyújtott a szíriai ellenzék tagjainak.

Jelzésértékű az is, hogy miközben a NATO tagországok felszólítanak arra, kemény harcot kell vívni az Iszlám Állammal szemben, mivel az általuk kikiáltott kalifátus az egész közel-keleti térség biztonságára fenyegetést jelent, Ankara hallgat.
A nyugati titkosszolgálatok is csak találgatni tudják, hány külföldi túszt tarthatnak fogva Szíriában és Irakban.

A hozzátartozók, az őket alkalmazó szervezetek és a kormányzatok nem hajlandóak erről információt megosztani, attól tartva, hogy ezzel csak a túszok életét sodornák veszélybe.

Célkeresztben az újságírók

A szíriai polgárháború kezdete óta legalább nyolcvan újságírót ejtettek túszul. Közülük jelenleg harmincan lehetnek fogságban. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet is próbálja nyomon követni az eltűnt újságírókat. A lista szerint Szíriában 14 szíriai, egy mauritániai, egy libanoni és egy jordániai újságírónak veszett nyoma.

Az újságírók helyzete azért is kényes, mert az elrablóknak eredetileg nincs különösebb céljuk velük. Úgy gondolják: valamire majd csak jók lesznek. Előfordult azonban már - legalábbis az afganisztáni tálibok, illetve az al-Kaida részéről -, hogy fatvát - vallásjogi döntést - adtak ki újságírók ellen. Külön kiemelték, le kell sújtani a Fox News, az Associated Press (AP), a BBC, a pakisztáni GEO News, valamint az Al Jazeera munkatársaira.

Az elrabolt újságírók sorsa azért is bizonytalan, mert a túszejtők sokszor akár éveken át semmilyen követeléssel sem állnak elő. Így a külvilág életjelet sem kaphat róluk. Ez történt Foley esetében is: olyan régóta nem hallottak róla, hogy többen már halottnak hitték. Vele kapcsolatban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a szíriai kormányerők kezére kerülhetett.

Az iszlamisták számára az amerikai foglyok különösen értékesek. A "gyűlölt ősellenség", a "hitetlenek központja", a Fehér Ház megtestesítőinek tartják őket.  Komoly veszélyben érezhetik magukat a segélyszervezetek munkatársai is. 2013 októberében a Nemzetközi Vöröskereszt három segítőjét rabolták el Szíriában.

Néhány hete pedig Aleppóban tűnt el két olasz önkéntes nő. Az egyik legismertebb túszejtési eset azonban 2013 júliusában történt, amikor a jezsuita atyának, a 2012-decemberében Lombardia tartomány békedíjával kitüntetett Paolo Dall'Ogliónak veszett nyoma.

A szerzetes éppen azért utazott Rakka városába, hogy a dzsihadistákkal egy túszuk elengedéséről tárgyaljon.Azóta sincs hír róla. Szíriai ellenzéki források szerint kivégezték, holttestét pedig egy tömegsírba dobták.

A Moszkva-barát szakadárok teljesen ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot, miután az utolsó ukrán katonai egység is elhagyta a kelet-ukrajnai várost.