A tavalyi támogatási összegekhez viszonyítva a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a 2014-2020 között a mezőgazdaság kevesebb pénzt kap, mint amennyit a kormány ígért. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke kifejtette, hogy számításaik szerint a kormány bejelentésével ellentétben, nem 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a mostani uniós költségvetési időszakban a magyar mezőgazdasági termelők, hanem éppen ellenkezőleg 238 milliárd forinttal csökkennek ezek a források. Ez a múlt évi összeghez képest évi 34 milliárd forintos csökkenéssel jár.
Nagy kijelentette: nemcsak a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztésre fordítható uniós forrás lesz kevesebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is.
Tavaly 1318 millió euró (395 milliárd forint) volt például a közvetlen területalapú támogatás összege, míg az új 7 éves ciklusban évi 1270 millió euró (381 milliárd forint) jut ugyanerre a célra. A szövetség elnökének számításai szerint évi 14 milliárd forinttal kevesebbel számolhatnak a gazdák. A kormány adatai úgy jöhettek ki, hogy a két ciklust hasonlították össze, csakhogy az uniós csatlakozás időpontjában a magyar gazdák a régi tagállamok termelőinek járó támogatás 25 százalékát kapták, ami évente fokozatosan emelkedett, s 2013-ban érte utol a régi tagállamok támogatásának 100 százalékát. A MOSZ ezért vette alapul a tavalyi összeget.
A közvetlen területalapú támogatáson kívül a vidékfejlesztésre is kevesebbet szán Brüsszel. A tavalyi 3,9 milliárd euró helyett a jelenlegi pénzügyi ciklusban évi 3,45 milliárd euró használható fel ebből a borítékból. Ez a 7 év alatt 130 milliárd forintos mínuszt jelent. Az eddigi 25 százalékos nemzeti támogatás az új uniós pénzügyi ciklusban ez 15 százalékra zsugorodik. Ezzel a kormány évi 23 milliárd forintot "takarít meg", a ciklus egészében ez mintegy 160 milliárd forintra rúghat.
Nagy Tamás szerint tragikus, hogy a magyar kormány még be sem nyújtotta Brüsszelnek a vidékfejlesztési pályázatokat. A kiírás, a pályázati elbírálás elhúzódása miatt nem kizárt, hogy 2017 előtt ebből nem jutnak forráshoz a gazdák.
A MOSZ elnöke megemlítette, a kormány évi 30 milliárd forintos többlet támogatást ígért az állattenyésztőknek, csakhogy abból 8 milliárdot eddig is megkaptak a gazdák, uniós forrásból.
Az agrárkörnyezet-gazdálkodási program 2014. augusztus 31-ével véget ért. Ehhez képest a tárca semmilyen új pályázatot nem hirdetett. A gazdáknak kell most dönteni, folytatják-e saját kockázatukra a "zöld mezőgazdálkodást", vállalva, hogy esetleg nem térítik meg nekik a drágább önköltség és a kisebb termés, állattartás esetén gyarapodás, szaporodás okozta veszteségeket. Ha nem vállalják a többlet kiadást, elvesztegettek 5-10 évet.
Nagy Tamás lapunknak elmondta, nem kaptak választ arra a kérdésükre, hogy a kormány milyen elképzelés alapján számít az állattenyésztés bővülésére, illetve mivel ösztönöznék, hogy a viszonylag kis befektetést és elfogadható nyereséget hajtó növénytermesztésről az agrárvállalkozók térjenek át a rendkívül forrásigényes állattenyésztésre.
A kedvezőtlen adottságú területek után járó támogatás, mint például a hortobágyi legelőké, akkor vehető igénybe, ha valaki szeptember 1-jétől birtokon belül van. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus szerint ez magyarázhatja azt a sietséget, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatainak lezárulta előtt a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) a vitatott pályázatok nyerteseivel is megkötötte a földbérleti szerződést és miért kellett az évtizedek óta ott gazdálkodó gazdákat kitúrni a legelőikről. Ezért nem várták meg október 26-át, ami a legeltetési szezon hagyományos vége. A kisemmizett állattartóknak nincs hova vinniük a jószágot. Ha vágóhídra vinnék az állataikat, amire amúgy nincs is a térségben kapacitás, jelentős anyagi veszteség érné őket, hiszen a tenyészállatok értéke jóval meghaladja a vágóértéket.
Talán az sem közömbös, hogy a gyenge forint miatt az új bérlők forintban akár 10-15 százalékkal is többet kaphatnak a jelenlegi hektáronkénti 100 ezer forintnál. (Ebből 70 ezer a közvetlen területalapú, 30 ezer forint a kedvezőtlen területre járó támogatás.)Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, a hortobágyi gazdák pertársaságot alakítva polgári pert indíthatnak a nemzeti park ellen az őket érő károk miatt.
A kistermelőket tömörítő Európai Tejtanács a termelés önkéntes csökkentését javasolja megoldásként. A Német Parasztszövetség (DBV) azt követeli a berlini kormánytól és az Európai Bizottságtól, hogy próbálja meg diverzifikálni az exportpiacokat.
Idén a jó termés átokká vált az embargó miatt a zöldség és a gyümölcstermelőknek is. A magyar termelőkhöz hasonlóan Európában az alma értékesítése okozza a legnagyobb kihívást.
