A kormány 2015. január 1-jén elindítja az Államreform2 nevű programot, amelynek része lesz az úgynevezett állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkentése, továbbá a köztisztviselői életpályamodell kialakítása - jelentette be Lázár János, aki a programot "bürokrácialebontó csomagként" jellemezte. Ahhoz nem fér kétség - mondják a szakértők-, hogy a programban felvállalt célok az emberek életének könnyebbé tételét szolgálják, ám az kétséges, hogy mindezt államreformnak nevezhetjük-e? Aligha. Államreformnál ugyanis előtérbe kerül az állam szerkezetének és szervezetének átalakítása, ilyen volt az 1989-1990-es évek rendszerváltása, amelynek eredményeként a szocializmust a piacgazdaság váltotta fel, a közigazgatás megújítása révén kialakult a demokratikus államrend. Ezzel szemben a második Orbán-kormány Alaptörvénye, amely szintén államreformot alapoz meg, a demokrácia intézményei működése korlátozását, az állami adminisztratív és tulajdonosi szerepének növelését támasztja alá. Egy valódi államreform csak az lehetne, ha mindenek előtt a fékek és ellensúlyok csaknem teljes kiiktatása megszűnne.
Ugyanakkor a Lázár János által bejelentett intézkedések nem minősülnek államreformnak, már csak azért sem, mert az állami szolgáltatások célul kitűzött minőségjavítása nem reformléptékű intézkedéssorozat végeredménye lehet, ha egyáltalán megvalósul. A kancelláriaminiszter, aki végigjárja majd a legfontosabb kormányhivatalokat, azt kívánja vizsgálni, hogy a jóval hatékonyabb államapparátus révén miképpen lehetünk Közép-Kelet-Európa legversenyképesebb országa. Ha hihetünk ennek a célnak, akkor kemény évek állhatnak előttünk, ugyanis a versenyképességi rangsorban javítottunk ugyan a helyezésünkön - a Világgazdasági Fórum szerdán megjelent versenyképességi felmérése szerint Magyarország 144 ország közül a 60. helyre került az előző évi 63. helyről, ugyanakkor az Európai Unión belül pedig - akárcsak tavaly - a 24-ek lettünk, vagyis - még fényévnyi távolságban vagyunk a felzárkózástól.
A kancelláriaminiszter is elismerte: az államapparátusnak "elsősorban fejben kell megváltoznia", mert az állam - noha az adófizetők pénzéből működik - még mindig hajlamos arra, hogy uralkodjon az emberek fölött, ahelyett, hogy szolgálná őket. "Az új állam olyan, amely segít, és nem segítségre szorul. Az új állam olyan, amelyre számíthat minden magyar polgár" - fogalmazott. A "bürokrácia- és adminisztrációlebontó csomagként" jellemzett az Államreform 2 célja, hogy "jóval kevesebb hülye szabály, kevesebb bürokrácia legyen az életünkben" - mondta Lázár János.
Egyértelmű, hogy a bürokráciacsökkentést az adminisztratív létszám további felduzzasztásával kívánja elérni a kormány. A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt - ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből. Amíg az Orbán-kormányok az erős államot preferálják, céljuk, hogy Big Brother-módra mindenre rálássanak, addig a baloldaliak az olcsóbb állam érdekében munkálkodtak.
A program egyik fő eleme az "állami rezsicsökkentés" lesz, a cél ugyanis az, hogy az összes állami szolgáltatás díját jelentősen csökkentsék, sőt egy részüket ingyenessé tegyék. A Miniszterelnökséget vezető miniszter példaként említette, hogy a tervek szerint legalább egy igazolványt mindenki ingyenesen kap majd, emellett az illetékeket is mérsékelni akarják. "Az állam legyen olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb, hagyja békén az embereket, és ne keserítse meg az életüket" - összegezte a célokat. A politikus azt is elmondta, hogy 2015. január 1-jétől 15 napra csökkentik az általános ügyintézési határidőt a mostani 21-ről. Tervezik továbbá, hogy a kormányablakok postai vagy államkincstári szolgáltatásokra, állampapír-kereskedelemre is alkalmasak legyenek, vagy hogy egy állami közszolgáltató cég ügyfélfogadási pontjai legyenek. Megjegyezte, legalább 260-280 kormányablakra van szükség az országban. Fontosnak nevezte azt is, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban legyen szélessávú internetkapcsolat, amelynek segítségével az emberek elektronikusan intézhetik közügyeiket.
A "rezsicsökkentés" népszerű hívó szó - mondta lapunk érdeklődésére Juhász Attila. Political Capital vezető elemzője emlékeztetett rá, hogy kivétel nélkül minden kormány úgy kezdi a működését, hogy csökkenti a bürokráciát, "megfelezi a kormányt", majd ezt követően, minden visszaépül a régi szintre, vagy még efölé. A szolgáltatások javításának ígérete a választók számára hasznos lehet.
A választási kampány része az is, hogy a kormány ezen a héten tájékoztató kampányt indít a bankok elszámoltatása, valamint az újabb rezsicsökkentés ügyében - közölte Dömötör Csaba, a Kormányzati Információs Központ vezetője. A tájékoztatás célja, hogy a lakosság pontos képet kapjon a legfontosabb intézkedésekről, a döntések menetéről és a családok várható megtakarításairól. A "tájékoztatás" célja egyértelmű, egyrészt bankellenes hangulat keltése, másrészt magamutogató ígéret az ügyfeleknek, lám a kormánynak köszönhető, hogy a pénzintézetek tisztességtelensége miatt akár 25 százalékkal is mérséklődhetnek a törlesztőrészletek. A bankok számításai ugyan még nem állnak rendelkezésünkre, de nem lehet kétségünk afelett, hogy olyan jogszabály születik majd, amely a kormányzati kalkulációt alátámasztja. Az újabb 5,7 százalékkal csökkent az áramrezsicsökkentés, és az októberi 3,3 százalékos távhő ármérséklés viszont ebben a sorozatban az utolsó lehet. Kérdés, hogy az egyébként egy idő után szükségessé váló tarifanövelést mivel fogják majd indokolni.
Eközben a kormányzat vezető politikusai és a jegybank elnöke két kézzel szórja a közpénzt, az emberek örüljenek, ha kapnak néhány üveggyöngyöt - jegyezte meg Gőgös Zoltán. Olyan, hogy ingyenes igazolvány nincs, azt is az adófizetők pénzén állítják elő, a várhatóan milliárdos tételt valakiktől be kell hajtani. A tisztviselők életpálya-modelljéről pedig a Fidesz kormányzat alatt nincs értelme, hiszen a kontraszelektív kiválasztásnál egyetlen szempont a Fidesz iránti lojalitás.
Gőgös kifejtette, sehol nem látni a tervezett intézkedések költségvetési fedezetét, ráadásul sokkal több pénzt fog elvonni az emberektől a kormány január elsejétől egy megszorító csomaggal, mint amennyit látszólag visszaad.
Az MSZP elnökhelyettese azt is kifogásolta, hogy a a devizahitelekkel kapcsolatban a kormány egy olyan intézkedést propagál közpénzből, aminek a törvényi szabályozása még el sem készült. Így semmi alapja arról beszélni, hogy akár negyedével is csökkenhet a devizaadós törlesztőrészlete.