Budapesti Közlekedési Központ;szoftverhibák;Mol BuBi;nyilvános tesztüzem;közbringarendszer;

- Ezért késik ennyit a BuBi

A bankkártyás fizetéshez kötődő szoftverhibák miatt csúszik a Mol BuBi közbringarendszer átadása - tudta meg a Népszabadság. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy hetet adott a T-Systems Magyarországnak a kártyás fizetési funkciók véglegesítésére. 

Egy tesztelő a nyáron azt állította, hogy a dokkoló állomások bankkártyatermináljai nem biztonságosak. Mint internetes posztjában írta, „az Ethernet-vonal könnyedén hozzáférhető.

Még tesztelik, de hirdetik

"50% rugalmasság 50% gyorsaság 100% MOL Bubi" szövegű hirdetéssel reklámozza a még le sem tesztelt rendszert a MOL. A BKK honpajáról ugyanakkor kiderül: a nyilvános próbaüzemben egy sor lényeges funkciót még nem is tesztelhetnek az önkéntesek. Ilyen a MOL Bubi applikáció, a fizetéssel kapcsolatos funkciók - jegyvásárlás, egyenlegfeltöltés, a felhasználói fiók elérhetőségét a terminálon keresztül, illetve a térkép elérését, az állomástelítettség ellenőrzését a terminálon keresztül.

Hogy mi értelme van hirdetést feladni akkor, amikor még mindig teljesen bizonytalan a tesztelés eredménye és az élesben való üzemeltetés - a hirdetést feladó MOL az alábbia választ adta: ,,Azt szeretnénk, hogy a MOL Bubi egy népszerű szolgáltatás legyen, és a mindennapi közlekedés részévé váljon. Ehhez igazodva a hirdetések egy részét már a szolgáltatás bevezető szakaszában is kiraktuk, azzal a céllal, hogy mire éles üzemben indul a szolgáltatás, a budapestiek ismerjék a Bubi-t."

Pontosan látható a bankkártyaolvasó egység gyártója, így bárki szabadon vásárolhat egy ugyanilyet magának, és ha már jól kivesézte az összes gyenge pontját, igen nagy hatékonysággal tud a rendszerbe behatolni, amit a mit sem sejtő felhasználók csak akkor fognak észrevenni, amikor elkezdik megcsapolni a bankkártyákat”.

A T-Systems akkor közleményben tagadta, hogy valóban baj lenne a terminálok biztonságával, mint mondták, „a VeriFone Artema Modular terminálok közel tíz éve vannak forgalomban, és világszerte több mint százezer darabot adtak el belőlük. Ugyanakkor a terminálok biztonsági rendszerét nyár óta nem sikerült kijavítani.

A BKK legutóbb szeptember 1-jén hosszabbította meg egy héttel a Bubi nyilvános tesztüzemét, ennyi időt adva a T-Systemnek a kártyás fizetési funkciók véglegesítésére. Az éles indulásról nem érkezett hír, de a korábban regisztrált kétezer tesztelőnek kiküldött levélben azt írták: szeptember 7-ig zajlik a rendszer szoftveres átvétele és az üzem élesítése.

A BKK július 14-én hirdette meg a rendszer első nyilvános próbaüzemét ezer fős kerettel, a próbát augusztus 2-án két héttel meghosszabbította, és újabb ezer főre terjesztette ki, majd a próbákat augusztus 31-ig ismét meghosszabbította. Ráadásul a bubis bringák kerekeivel is gond van, a legtöbb tesztelő szerint a tömör gumi miatt nehéz hajtani a bringákat.

A Kerékpárosklub azt ajánlotta, hogy cseréljék le ezeket felfújhatóra, amivel a bicaj is könnyebb lenne, körülbelül 2 kilóval. Vitézy Dávid szerint ki fogják cserélni a kerekeket, de nem felfújhatóra, hanem egy sokkal könnyebben hajtható új típusú tömör gumira, amit még tesztelnek. A tesztelők panaszkodtak arra, hogy a egyes dokkolók nem működtek, ahogy a biciklik váltója sem. Előfordult, hogy fizetés nélkül is el lehetett vinni a kerékpárt.

Az index.hu információja szerint a BKK lehívta a Bubi kivitelezője, a Közbringa Kft. 94,3 millió forintos előleg-visszafizetési bankgaranciáját, valamint a 45 millió forintos teljesítési bankgaranciát, az indok szerint ugyanis a cég nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit. A most lehívott 140 millió forintot nem kapja vissza a Közbringa Kft., a BKK ugyanis egyfajta késedelmi kötbérnek tekinti a pénzt.

Mint azt korábban megírtuk, a beruházás összköltsége 1,1 milliárd forint, aminek 85 százalékát az EU állja, az önrészt a fővárosi önkormányzat fizeti, valamint a Mol is beszállt százmillió forinttal. A hibákból fakadó késések miatt a kivitelezőnek kötbért kellett fizetnie, ám július 16-án elérték ennek vállalkozói szerződésben rögzített maximumát (179,8 forint).

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint "az igazságosabb közteherviselés miatt bevezetett" reklámadótörvény világos, rövid és egyszerű, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni; a reklám közzététele adóköteles, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg, adót 500 millió forint feletti reklámbevétel után kell fizetni.