A Magyar Filmművészek Szövetsége kibővített válaszmányi ülést tartott, ahová Tarr Béla elnök minden szövetségi tagot meghívott a szakma helyzetéről szóló eszmecserére. A találkozót az utóbbi időkben bekövetkezett drámai gyorsaságú események indokolják.
-Történhet nagyobb baj is, mint hogy nem csinálsz filmet - mondta Hajdu Szabolcs, aki nemrég fejezte be Délibáb című filmjét. - Például hogy mindened elvész, ami addig fontos volt az életben, erodálódik a jellem, a baráti kapcsolatok, és oda jutsz, hogy magadra maradsz, nincs kit felhívnod.
A Biblioteque Pascal című filmjével nemzetközi nevet szerzett rendező, aki új filmjét most pénteken mutatja be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon, elmondta, a Filmalaphoz pályázva végigcsinálta az "egész torz koreográfiát", három éven át méltatlan, felesleges és teljesen abszurd csapdahelyzetekbe kényszerült.
- Ha valaki hoz egy önmaga számára morálisan megkérdőjelezhető döntést, az újabb problémahalmazokat generál, és a későbbiekben minden egyes apró döntés morális válságot okozhat. Van, akinek ez megy, van, akiben viszolygást ébreszt és nem képes elviselni. Én nem akarok visszamenni az óvodába azok után, hogy már kezdtünk felnőtté válni - mondta. Hozzátéve: "Nekem gyerekeim vannak, nem tudom, mit fogok csinálni, de ezt így, még egyszer nem. Nem akarok újra pályázni."
A drámai bejelentés után még elmondta, mindez nem csak a filmről szól, hanem mindarról, ami ma itt történik. Nem lehet a politikától függetleníteni magunkat, s ez különösen érvényes akkor, amikor valaki filmet akar forgatni, mert a film készítőjének alapvető értékekeit képviseli. Véleménye szerint, aki közpénzeket használ fel, méltán érezheti úgy, hogy kötelessége a társadalomról filmet csinálni.
Vihariramban és majdnem titokban megalakult az Andy Vajna vezette Filmalap égisze alatt a Magyar Filmakadémia. A harminc taggal bejelentett érdekvédőnek mondott alakulat nagy gyorsasággal bejelentette a Magyar Filmhét októberi megrendezését a Filmalappal közösen.
Miután a Filmszövetség fél évszázada hagyományosan a szakmai érdekvédelem elfogadott, bejáratott szervezete, és miután fél évszázada ez a szervezet rendezte - amíg volt film - a külföldön is számon tartott, nagy kulturális hagyományt képviselő februári Magyar Filmszemléket, sokan a szakmából arra figyelmeztettek, a politikai rendszerben bevált szalámizós módszer alkalmazásával a Vajna-féle szisztéma a filmszakma utolsó közösségét és rendezvényét akarja maga alá gyűrni.
A megkettőzés, mint sokan a találkozón is elmondták, semmilyen elfogadható magyarázattal és indokkal nem támasztható alá, és azzal a veszéllyel jár, hogy még inkább atomizálja és
megosztja a szakmát. Vannak, akik nem érzik a veszélyt, még többen egyszerűen tanácstalanok, mint a felszólalásokból kiderült.
Ezt a tanácstalan és bizonytalan helyzetet fordította a párbeszéd lehetőségévé és fórumává a Filmszövetség. A szervezet meghívására majd száz - pontosan 92 - filmes jelent meg, köztük a szakma több kiválósága.
Tarr Béla vezette fel az elnökség előző napi javaslatát. A Filmszövetség egykori, legendás Balázs Bála Stúdióját ismét életre hívnák. Van hozzá kiváló producer szakértő, aki érti, hogyan lehet működtetni egy ilyen műhelyt, és van olyan kolléga, aki külföldi kapcsolatokat tudna mozgósítani. Ehhez a Filmszövetség felkutatja azokat a lehetőségeket, ahonnan az anyagi forrás fakadhat.
Tarr hangsúlyosan kiemelte, hogy az Új BBS igazi műhely lenne, autonóm és önkormányzati működéssel. És ahogy annak idején a fiatal rendezők munkái, kísérletei valósulhattak meg a BBS-ben, az Új BBS felkarolja az új törekvéseket, s ezzel egy lehetőség nyílna a Vajna-féle filmfinanszírozási rendszer egyablakos támogatási formájával szemben.
Ami a Filmakadémiát illeti, a Filmszövetség véleménye szerint, aki akar lépjen be, vagy ne lépjen be, ez mindenkinek a saját döntése. Tarr szerint azonban a Filmakadémiával tovább folytatódik a szakma felaprózása. Többen ott helyben kijelentették, nem lépnek be az új formácba, viszont egyetlen elitélő szó sem szólt azokról, akik a belépés mellett döntenek. Az Új BBS ötletéhez Janisch Attila rendező azonnal egy javaslatot dobott fel.
Ahogy annak idején Tarr indítványára és az azóta megszűnt TT-Filmműhely produkciós irodájának égisze alatt elkészült (szinte nulla forintból) 11 magyar rendező 10-10 perces kisfilmjeiből a Magyarország, 2011 című szkeccs-film, idén készüljön egy Magyarország 2014. címmel, amelynek kisfilmjei hírt adhatnának arról, mi történik ma, itt, Magyarországon.
A téma forró, mert többen szóba hozták, - Mészáros Márta, Hajdu Szabolcs, Csillag Ádám -, hogy a magyar film beszéljen arról, ami ma Magyarországon történik. Csillag Ádám fel is ajánlotta az eddig leforgatott, közismerten fontos témákat megörökítő valóságfilmjeit. Szívesen fogadja, ha valaki segítene ezeket megvágni, hogy olyan mozgóképek jöjennek létre, amelyekből kiderül, mi történik ma az országgal.
Janisch azt is felvetette, hogy miután a Filmalap, mint hallottuk az egyik hozzászólásban, a három év alatt 11,3 milliárd forintot kapott játékfilmre, s ebből 4,09 milliárdot költött ténylegesen a filmekre, több mint a fele összeg ott áll tehát, lenne pénz arra, hogy egy bizonyos összeg jusson az Új Balázs Béla Stúdióra.
Ez egy feldobott gondolat, ami egyelőre a levegőben maradt. Szomjas György, a Filmszövetség korábbi elnöke viszont elmondta, tavaly, amikor a szövetség egész napos véleménycserét rendezett az Urániában, akkor a jelenlévők megszavaztak egy közös határozatot az akkor már kivéreztetett közalapítvány újbóli felélesztéséről. Be is nyújtották indítványokat a kulturális kormányzatnak. Válasz a mai napig nem érkezett.
A szakmának össze kell tartania, meg kell állítani a széthullás folyamatát, mondták el sokan. És mert a filmeseket a film tarthatja össze a legerősebben, Tarr azzal zárta a találkozót, hogy álljanak neki, készüljenek a Magyarország 2014 kisfilmjei. "És levetítjük - mondta - a szemlék megszokott időpontjában, 2015 február elején."
