Csehország;Németország;Magyarország;Szlovákia;

- Orbán lavírozik

A szlovák, a magyar és a cseh miniszterelnök álláspontja, amellyel elutasítják az Oroszország elleni keményebb szankciókat, és ragaszkodnak az ukrajnai katonai konfliktus diplomáciai úton való rendezéséhez, egyet jelent azzal, hogy egyáltalán semmit sem akarnak tenni - írja Peter Morvay a SME című szlovák lapban szerdán megjelent kommentárjában.

   Bár populista politikusok, Robert Fico, Orbán Viktor és Bohuslav Sobotka nem olyan ostobák, hogy ne tudnák: a tárgyalások semmit sem fognak megoldani - írja a szerző. Hozzáállásuk Morvay szerint ahhoz hasonlít, ahogy a nyugati hatalmak Adolf Hitlerrel szemben politizáltak az 1938-as müncheni egyezménnyel kapcsolatban, amelynek következtében Csehszlovákia területének nagy részéről kénytelen volt lemondani Németország javára.

"Jobb esetben ez (a szankciók elutasítása) azzal a naív elképzeléssel függhet össze, hogy ha feláldozzák Ukrajnát, azzal kielégítik Putyin étvágyát, és bennünket (akiket a NATO és az EU megvéd) békén fog hagyni - írja a SME. - Emellett az a számítás van ebben, hogy minél jobb benyomást teszünk, országaink annál jobb kereskedelmi megállapodásokat köthetnek Putyinnal." A miniszterelnökök hozzáállása mögött ott húzódik az az erőfeszítés is, hogy megnyerjék azokat a nacionalistákat és szélsőségeseket, akik valóban vonzódnak az orosz elnökhöz, s akik választóik jelentős részét teszik ki - véli a SME.

Közép-Európa a józan ész alapján adhatná a legjobb választ Vlagyimir Putyin orosz elnök politikájára, úgy tűnik azonban, hogy Putyin megtalálta a maga trójai falovát ebben az irányát vesztett és politikailag gyenge régióban - írta Jirí Pehe szerdán a Právo című cseh napilapban. Kommentárja szerint Közép-Európa ellentmondásos hírek szereplője volt az elmúlt negyedszázadban. Egyfelől nyugati segítséggel sikeres intézményi átalakításokat hajtott végre, ami egy többé-kevésbé stabil demokráciát és működő piacgazdaságot eredményezett. Másfelől viszont a közép-európai országoknak újra és újra meggyűlt a bajuk a demokráciával - teszi hozzá.

A politikai pártok rendszerét Pehe szerint politikaellenes és oligarchikus projektek váltották fel. A liberális demokrácia intézményei formailag működnek a közép-európai országokban, a politikai kultúrát azonban erősen torzítja a rendezetlen múlt és a kommunizmus idejéből fennmaradt attitűdök. A politikai elit gyenge, csakúgy, mint a civil szervezetek, geopolitikai elkötelezettségük pedig nem világos - írja, hozzátéve, hogy mindez persze nem a posztkommunista időkből, hanem még az osztrák-magyar monarchia idejéből ered. A szerző szerint külön figyelmeztetésnek kell lennie Közép-Európa számára, hogy a jelenlegi válság közepette megnőtt a távolság az egyértelműen Nyugat-barát Lengyelország és a többi közép-európai ország között, s a három kisebb visegrádi ország a hagyományosan megalkuvó Béccsel talált közös nyelvet.

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az ukrán válsággal kapcsolatban közölt összeállítást Magyarországról. Az Orbán Viktor lavírozása című összeállítás szerkesztője, Karla Engelhard kiemelte: az EU péntekig újabb Oroszország elleni szankciókról dönthet, ami "nem jó hír Magyarország számára". Az ország gazdasága "már most megszenvedi a válságot", de Orbán Viktor miniszterelnök "mégsem akarja elkötelezni magát, hogy melyik oldalt támogatja". Hozzátette: a kormányfő "az ukrán válság kezdete óta lavírozni próbál", és csak abban képvisel állandó véleményt, hogy elutasítja az Oroszország elleni szankciókat.

Az orosz államfő szóvivője cáfolta az ukrán elnöki sajtószolgálat közleményét, amely szerint Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko megállapodott a délkelet-ukrajnai tartós fegyvernyugvásról telefonbeszélgetésük során. Dmitrij Peszkov szerdán azt hangsúlyozta, hogy az orosz és az ukrán államfő véleménye nagymértékben megegyezett az ukrán válságból kivezető útról.