;

Minszk;fegyvernyugvás;donyecki reptér;Petro Porosenko;ukrán válság;szakadárok;

Ukrán katonák Petro Porosenko elnök júniusi beiktatásán. A kard nem elég a győzelemhez a keleti fronton FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM

- Kompromisszumra várva

Eredmény nélkül zárult a minszki diplomáciai egyeztetés, de már az is előrelépésnek számít, hogy a felek ismertették egymással a fegyvernyugvás feltételeit. Az önkényesen kikiáltott népköztársaságok vezetői némiképp engedtek. Porosenkonak is kompromisszumot kell kötnie, vélik elemzők.

Az ukrán válság békés megoldását célzó kontaktcsoport - EBESZ, Ukrajna és Oroszország - képviselői hétfőn újra, immár másodszor egyeztettek eredménytelenül Minszkben.

A szakadárok képviselői ismertették azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén tiszteletben tartják Ukrajna területi integritását, és leteszik a fegyvert. Bár egyelőre Kijev nem adott választ, feltételeik vélhetően elfogadhatatlanok az ukrán kormány számára.

A szakadárok szerint kizárólag az egyenjogú tárgyalások képezhetik a konfliktus megoldásának és a béke helyreállításának egyetlen elfogadható módját.

Többek között különleges státust kérnek Donyeck és Luhanszk megyéknek, valamint azt, hogy annak ellenére, hogy Kijev az EU-val írt alá társulási és szabadkereskedelmi egyezményt, e területek az orosz vezetésű vámunió tagjai lehessenek, az ellenük folytatott hadművelet befejezését és az orosz nyelv különleges státusának elismerését, illetve amnesztiát a harcokban részt vevőknek.

Petro Porosenko ukrán államfő a szakadárok minimális követeléseit sem fogja teljesíteni, mert az ukrán lakosság bármilyen engedményt Kelet-Ukrajnával kapcsolatosan árulásnak tekintené - nyilatkozta a Vedomosztyi orosz lapnak Dmitro Pomarancsuk ukrán szakértő.

A Kommerszantnak nyilatkozó orosz szakértők ugyanakkor úgy vélték, Porosenkónak kompromisszumot kell kötnie, tekintettel a délkelet-ukrajnai jelentősen megváltozott erőviszonyokra, az ukrán hadsereg kritikus állapotára. Állítják, csak egy kompromisszum mentheti meg Kijev tekintélyét és Ukrajna egységét.

Az ukrán hadsereg helyzete valóban rossz. Hétfőn elvesztette az ellenőrzést a luhanszki repülőtér felett, tegnap a lázadók gyakorlatilag bekerítették a donyecki repteret. Mariupolnál ugyan három támadást vertek vissza, de nem tudták kiszorítani az orosz katonák által is támogatott fegyvereseket.

Kijev a nyugattól remél fegyveres segítséget, bár azt a legtöbb ország és nemzetközi szervezet vezetője kizárta, hangsúlyozva, hogy katonai megoldása nincs a válságnak. Az ukrán parlament tegnap módosította az adó és vámkódexet, így az Ukrajna területére történő katonai jellegű termékek behozatala mentesül minden vámilleték és adó alól.

A módosítások csak rendkívüli állapot, valamint terrorellenes műveletek idején érvényesek - írja a Tsn.ua internetes hírportál.Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette: Ukrajna számára rendkívül fontos, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az ukrán hadsereg és a biztonsági szektor fejlesztéséhez.

Félmillió menekült

A kelet- ukrajnai fegyveres konfliktus következtében már több mint félmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön vagy vált hajléktalanná, közölte tegnap az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A szervezet kimutatása szerint 260 ezren hagyták el Ukrajnát, és legalább ennyire tehető azok száma is, akik az országon belül találtak ugyan menedéket, de otthonaik elhagyására kényszerültek. Egyetlen hónap alatt 100 ezerrel emelkedett az Oroszországba menekültek száma, az augusztus 5-én regisztrált 168 ezerről 260 ezerre.

Adrian Adwards, az UNHCR szóvivője közölte, a valós szám magasabb lehet, mert sokan rokonoknál, barátoknál találtak menedéket, nem vétették fel magukat hivatalos nyilvántartásba. "Ha ezt a válságot nem sikerül mielőbb megoldani, nemcsak hogy pusztító erejű humanitárius katasztrófával kell számolni, hanem a teljes régió destabilizálásával is. Nehezen hihető, hogy a balkáni lecke után még egy ilyen méretű konfliktus kibontakozhat Európában", idézte Antonio Guterres főbiztos értékelését a szóvivő.

Megdöbbentő jelentést tett közzé tegnap az Amnesty Inernational (AI). Az emberjogi szervezet szerint az Iszlám Állam szélsőséges szunnita terrorcsoportosulás történelmi méretű, "szisztematikus etnikai tisztogató hadjáratot" folytat Irak északi részén, ahol az interneten is közzétett lefejezések mellett tömeges kivégzéseket és emberrablásokat hajt végre. Az AI leszögezi, a terrorcsoport háborús bűncselekményekkel vádolható.