A jelentés elsősorban a túlélők beszámolóira alapoz. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy mindenekelőtt az észak-iraki kisebbségek tagjai, például a keresztények, a síita türkmének és a jazidiak vannak veszélyben. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa már múlt héten jelezte, hogy a világszervezet információi szerint etnikai tisztogatás zajlik a térségben.
Az AI azt állítja, bizonyítékai vannak arra, hogy augusztusban tömeges gyilkosságok történtek a jazidik által lakott Szindzsár térségében, haláltáborokká változtatta a régiót azzal a céllal, hogy eltüntesse minden nem arab és nem szunnita muzulmán kisebbség nyomait.
Az Amnesty úgy tudja, a két legsúlyosabb tömeggyilkosságot augusztus 3-án és 15-én követték el Kiníja és Koso falvakban, ahol az áldozatok száma több százra tehető. Az Iszlám Állam rémuralma tízezrek menekülését idézte elő, a foglyul ejtett jazidiak sorsa máig ismeretlen.
Irak becsült lakossága mintegy 32,5 millió, legalábbis ennyi volt az Iszlám Állam offenzívája előtt. Pontos népszámlálási adatok nincsenek, de annyi ismert, hogy Szaddam Huszein uralma idején folyamatos volt a kivándorlás, majd a diktátort megdöntő háború, az azt követő etnika-törzsi villongások idején folytatódott. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint több mint két millió embert hagyta el az országot, a középosztály közel 40 százaléka távozott ezen évek során.
Irak népességének 97 százaléka muzulmán. A két nagy ágazat közül a síita a domináns, a lakosság 61 százaléka, 32-33 százalék szunnita. Mintegy 5 százaléknyira tehető azok aránya, akik nem tartoznak a két fő muzulmán valláshoz. E csoport megoszlása rendkívül sokszínű, sok kisebb vallás alkotja. Becsült adatok szerint 1,3 millió keresztény él az országban, ezen belül 750 000 nesztoriánus, 420 000 káld katolikus, 100 000 szír katolikus, 20 000 örmény ortodox .
Az utóbbi időben, a dzsihádisták üldöztetésének elsődleges célpontjává a jazidik váltak. Ők az egyik elszigetelve élő kurd nyelvű, de nem muzulmán csoport, számukat félmillióra becsülik. A jazidiakat a szunnita Iszlám Állam "sátánimádóknak" tartja, ezért is üldözi kiemelten. Ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásuk egyes elemei az égitestek óbabilóni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetőek vissza. A közösség jelenleg három képviselővel rendelkezik az iraki parlamentben.
Hasonló kis közösség még a síitából kiszakadt szekta, az Ahl-e Haqq tagjai, ők mintegy 200 ezren vannak. Az említetteken túl még több kevésbé ismert csoport tartozik az 5 százalékhoz. A Wikipédia szerint egy másik zárt, titkos vallás a Shabak, például csak Irakban található; számuk közel 70 000, itt található a világon egyedüliként fennmaradt gnosztikus keresztény egyház, a Mandean; számuk 30 000 fő. Élnek még a bahaiták, mintegy 3000-en, és kevesebb mint 2500 izraelita.
Etnikai megosztottság szerint a lakosság 71 százaléka arab , 24 kurd, 5 asszír, 0,4 shabak és a százalékban alig kifejezehető 20 000 örmény.